Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 2. szám - Föglein Gizella: Állami főhatalom Magyarországon a második világháború után, 1944–1949 / 13–18. o.

FÖGLEIN GIZELLA Állami főhatalom Magyarországon a második világháború után (1944—1949) 1944. december 21—22-én Debrecenben nem csak az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány jött létre, de az új államhatalom ekkor — és a későbbiekben is — több, határozott lépést tett a régi államformával, a „király nélküli királysággal" való szakításra és kísérletet tett az államfői jogkör kodifikálására is. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés december 21-én képviselőinek soraiból megválasztotta 3 tagú elnökségét.

1 Az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke Zsedényi Béla pártonkívüli, ügyvéd, miskolci jogakadémiai tanár, alelnökei pedig Juhász Nagy Sándor pártonkívüli, debreceni tanár és Sántha Kálmán pártonkívüli, debreceni idegorvos tanár voltak. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés december 22-én — előzetes pártiközi megállapodás alapján — megválasztotta a Politikai Bizottságát.

2 A 23 (22+1) tagú, koalíciós összetételű Politikai Bizottság „az ideiglenes kormány megalakítása céljából" jött létre, de hamarosan kibővítette eredetileg megállapított hatáskörét, majd létszámát is és a későbbiekben mint „kis nemzetgyűlés", a legfőbb államhatalmi szerv munkáját „helyettesítette", azaz annak hatalmát testesítette meg, pontosabban mintegy kisajátította.

3 Az Ideiglenes Nemzetgyűlés a Politikai Bizottság egyhangú állásfoglalása alapján, még ugyancsak december 22-én, határozatot hozott az államfőt megillető kinevezési jogkör gyakorlásáról.

4 (A parlament törvényhozó funkcióját e „csonka" Ideiglenes Nemzetgyűlés még nem gyakorolta, azt majd csak az 1945 szeptemberi, immár „teljes", budapesti, második ülésszak és az utána következők fogják gyakorolni.) Ezzel a határozattal az Ideiglenes Nemzetgyűlés Elnöksége, a kormány és a miniszterelnök törvényesen is kezébe kapott államfői jogokat. Az elnökség hatáskörébe tartozott minisztertanácsi előterjesztésre a politikai államtitkároknak, valamint a magyar Királyi Kúria, a Közigazgatási Bíróság és a Legfőbb Állami Számvevőszék elnökeinek a kinevezése, továbbá a Politikai Bizottság egyhangú előterjesztése álapján egy esetleges új miniszterelnök megbízása. Szintén az elnökség nevezhette ki a honvédség tábornokait a miniszterelnök, a honvédvezérkar főnöke, a honvédelmi miniszter és a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára együttes előterjesztésére. Bizonyos alsóbb szintű kinevezési jogokból a kormány, illetve a miniszterelnök ds részesült. Az ideiglenes államfői testület, a 3 tagú Nemzeti Főtanács — hosszas előkészítés és vitáik után — Debrecenben, a Politikai Bizottság 1945. január 26-i ülésén született meg.

5 A felállításáról szóló, február 10-én megjelent rendeletet a Politikai Bizottság és az Ideiglenes Nemzeti Kormány hozta létre.

6 A kibocsátó testületek megkettőzésének nyilvánvalóan a nagyobb politikai nyomaték volt az oka, bár rendeleti jogalkotásra csak a kormány volt felhatalmazva az 13