Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 1. szám - HÍREK - Holló Szilvia Andrea–Kaszás Marianne: A fővárosi önkormányzat múltja és jelene: beszámoló a Budapest Főváros Levéltárában megrendezett tudományos ülésről / 103–106. o.

délyek kiadása terén. Ugyanakkor a kutatóktól is megértést várunk, nekik is tudniok kell, hogy a kutatásnak is vannak határai és szabályai. Az a vélemé­nye, hogy hasznos volt az értekezlet, hiszen a törvényalkotás előkészítéséhez éppen a vélemények megfogalmazása és ütköztetése szükséges. Müller Veronika A fővárosi önkormányzat múltja és jelene Beszámoló a Budapest Főváros Levéltárában megrendezett tudományos ülésről 1990. október 31-én és november l-jén került sor a harmadik BFL-napok ren­dezvényére, melyen aktuálisnak tűnő téma, az önkormányzatok közeli és távo­labbi múltja adta az előadások tárgyát. Ennek ellenére általános érdektelenség kísérte az ülésszakot. Miért? Feltehetően azért, mert már utána voltunk az ön­kormányzati választásoknak, sőt a rendezvénnyel azonos időpontban zajlott Demszky Gábor főpolgármester ünnepélyes beiktatása. Talán, ha a választáso­kat közvetlenül megelőző hetekben kerül sor az ülésre, több érdeklődőt von­zott volna. Szántó Ferenc főigazgató tartotta a bevezetőt, melyben áttekintette az el­múlt harminc év vonatkozó kutatásának fő problémáit, öt követte BÖhm An­tal szociológus (MTA Társadalomtudományi Intézet), aki „önkormányzati esé­lyek és korlátok a modern társadalomban" című előadásában egyaránt foglal­kozott Nyugat- és Kelet-Európa lokális autonómiáival, a civil társadalom léte­zésének eltérő feltételeivel. A valódi önkormányzat hazai létrejöttének problé­mája kapcsán arra kereste a választ, hogy teret ad-e az állam a független lo­kális hatalmák képződésének, és milyen esélyei vannak annak, hogy e helyi ha­talmak ténylegesen kifej ezzék-közvetítsék a helyi társadalmak érdekeit? N. Czaga Viktória levéltáros (BFL) előadásában a budapesti önkormány­zathoz vezető történeti utat követte nyomon. Miután jellemezte a szabad királyi városi státus rendies szerkezetét, kimerítően elemezte az 1847/48. évi XXIII. törvénycikket, mellyel Pest város önálló törvényhatósággá vált. A következő előadó, Horváth J. András levéltáros (BFL) a főpolgármesteri intézményt mutatta be az 1870-es évektől az 1940-es évekig tartó időszakban. Árnyaltan differenciált a dualizmus kora és a Horthy-kor között, emellett jel­lemezte az egyes jelentősebb tisztségviselőket, így Ráth Károlyt, Márkus Jó­zsefet, Bárczy Istvánt és későbbi utódjaikat. Breinich Gábor osztályvezető (BFL) a törvényhatósági bizottság működésé­nek nyomon követését választotta témájául. Legrészletesebben az 1873 és 1919 közé eső évtizedekről szólt, arról, hogyan élt e képviseleti testület szabályren­delet^alkotási jogával, milyen elvek alapján állt össze a testület, valamint hogy mi volt a jelentősége a tíz fővárosi kerület létrehozásának. A két háború közti periódus kapcsán kiemelte a virilizmus megszűnésének, a női választójognak a

Next

/
Thumbnails
Contents