Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 1. szám - HÍREK - Müller Veronika: A levéltári kutatási korlátozások kérdései: I. A személyiségi jogok védelme és a kutatási szabadság: szakmai tanácskozás az Új Magyar Központi Levéltárban / 98–103. o.

ideig nem történt meg a személyhez fűződő jogok és a jogos magánérdekek valamivel konkrétabb összegzése. A rendelet valamit mégis enyhített a problémákon, azzal, hogy kimondta, csak a jogszabályi előírások kötelező erejűek, összességében az e témával kapcsolatos vitákat természetesnek és hasznosnak tartja, ezeknek, majd a kialakuló konszenzusnak kell megelőznie magát a törvény-előkészítést. Az előadást követően a felkért hozzászólások következtek: Berényi Ildikó (UMKL) „A személyiségi jogok védelmével kapcsolatos dilemmák a kutatószolgálat ellátása során" című hozzászólása szerint két érdek áll egymással szemben, egyrészt a kutatás, másrészt a dokumentumokban foglalt adathalmaz érdeke. A 118/1989. (XI. 22.) MT r. nevezetes 7. §-áról hozzászólónak is az a véleménye, hogy az abban foglaltakat nehéz konkretizálni. Nagyon hasznosnak tartja ezzel kapcsolatban a főelőadást, ami sok fogódzót adott számára. Az Űj Magyar Központi Levéltárban is számos olyan irategyüttes található, amelyek különösen exponáltak a személyiségi jog védelme szempontjából, ebből következően különös elbírálás alá esnek a kutatási engedélykérelem mérlegelése során. Ezek közül példaként említette az állampolgársági, névváltoztatási, anyakönyvi, örökbefogadási ügyekre vonatkozó dokumentumokat, továbbá a személyzeti, az egészségi állapotra vonatkozó, valamint az ún. „protekciós" iratokat, melyeknél a jogszabályban előírtakat kell és lehet betartani. A koncepciós perek iratanyagával kapcsolatos kutatási kérelmeket — véleménye szerint — egy kuratóriumnak kellene véleményeznie és elbírálnia. Az elmondott példák alapján az az álláspontja, hogy a személyi jogok védelme javára kell meghúzni a határt a kutatási engedélyek kérésénél. — Az irategyüttesek másik csoportjába azokat sorolta a hozzászóló, amelyek a személyiségi jogokat eleve megsértő eljárások során születtek (pl. deportálások, kuláklisták stb. iratai). Ezekben az esetekben a kutatást kell segíteni. Sölch Miklós (BFL) a Fővárosi Levéltárban előforduló kutatószolgálati problémákról beszélt, elsősorban a bírósági, népbírósági, államügyészségi iratok, a népszámlálás felvételi ívei, a vállalati személyzeti iratok kutatása során felmerülő vitatott kérdésekről. Általános problémaként említette a következőket: a jogutód nélkül megszűnő vállalat irataiban való kutatáshoz kitől lehet engedélyt kérni; továbbá mi a teendő, ha a jogutód megbízólevelet ad a kutatónak, ez jogosulttá teszi-e a személyzeti és TÜK-iratok kutatására. Problémát jelent számukra a cégbírósági iratanyag kutatásának engedélyezése is. A kutatók jogaival kapcsolatban is számos gyakorlati problémát érez munkája során, így pl. azt, hogy milyen, személyükre, illetve a kutatás céljára vonatkozó adatokat kötelesek a kutatók megadni a kérelem beadásakor. Az a véleménye, hogy problémamentesen a teljes kérdéskört nem lehet szabályozni. Farkas Csaba (Csongrád Megyei Levéltár) „Kutatószolgálati tapasztalatok egy megyei levéltár bírósági referenciáján" című korreferátumában a bírósági irategyüttesek alapos ismerőjeként szakszerűen elemezte a témát. A bírósági iratanyagot használják egyrészt a perben szereplő személyek, másrészt a történészek, akik Magyarországon semmiképpen sem nélkülözhetik ezeket a forrásokat. S éppen ezért nehéz a levéltáros helyzete, hiszen a jogszolgáltatási iratoknak nélkülözhetetlen tulajdonsága a személyhez kapcsolódás, s így fontos a személyiségi jogok védelme is. Mint levéltáros, problémaként érzékeli, hogy maguk a bírósági szakemberek is többféleképpen értelmezik a bírósági anyagban való kutatás kérdését. Egyes vélemények szerint maga a bírósági anyagban való kutatás nem személyiség-jogsértő, csak az adatok nyilvánosságra hozása az. Mások szerint viszont maga a kutatás is jogsértő. Problémát jelent magának a peranyagnak az összetett volta (több iratfajta és irattípus) is. Ezt véleménye szerint úgy lehetne megoldani, hogy differenciálni kellene a 100