Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 1. szám - Szekeres József: Budapest Főváros Levéltára új raktárépülete (VIII. ker. Leonardo da Vinci köz 3.) / 35–48. o.

nedvesség jórészt kicsapódott, s ezáltal a szárítás feladata is megoldást nyert. A szállítást a Fővárosi Szállítási Vállalat gyakorlott brigádjai zökkenőmentesen, a levéltárosok által tervezett és legyártatott speciális iratvédő-szállító konténerekben bonyolították. Az eljárás révén lehetővé vált a régi ráktár—fertőtlenítás-)-szárítás—új elhelyezés munkafolyamatainak mechanikus végzése oly módon, hogy az iratok rendje nem bomlott meg és kutathatóságuk mindvégig megőrizhető volt. Az 1989. évi szállítási fertőtlenítési-költözési feladatok tervezésekor az anyagi kihatások számbavételékor a lehető legcélszerűbb és legolcsóbb megoldásnak az bizonyult, ha a levéltár a feudális és polgári korszakokból származó iratanyagát, melynek terjedelme nagyjából a Leonardo épület befogadóképességének felelt meg, az addigi több őrzési helyről oda csoportosítaná át. Ezáltal lehetővé válna a régebben fertőtlenített és az újonnan fertőtlenítendő iratok jó állagának megőrzése. Ugyanakkor a korábban csak a Heinrich utcai 4000 ifm terjedelmű anyagra kialakított ún. fertőtlenítési küszöb ezáltal a Leonardo raktárban elhelyezésre kerülő 14 000 ifm iratanyagra lenne kiterjeszthető. Másrészt a tanács által rendelkezésre bocsátani szándékozott pénzkeret sem volt elegendő a teljes bazilikái iratanyag fertőtlenítésére. Az iratok portalanításának költségigényes munkáit — úgy, mint a Heinrich utcai beköltözés előtt megvalósításra került — egyszerűen tervezni sem lehetett. A Bazilika pincéjéből kiszállításra kerülő ún. szocialista korszakbeli iratanyag e megoldás értelmében nem kerülne fertőtlenítésre, jóllehet éppen a silány papírminőség miatt a pincei őrzést állagukban jobban megsínylő iratok nagyobb fokú gondozást követelnének meg. Csak remélni lehet, hogy 1992-ben lehetőség nyílik e veszélyeztetett állagú iratok legelemibb iratvédelmi-konzerválási megmunkálására. Ilyen előzmények után, a korábbi jól bevált módszer alapulvételével kezdődtek meg 1989 nyarán a költözési munkák. Ekkor egy nem várt kedvező fordulat következett be, amelynek révén jelentősen felgyorsíthatók voltak a szállítások. A fertőtlenítést végző egészségügyi intézmény, melynek más irányú leterheltsége miatt időben öt évre tolódott volna ki a fertőtlenítési munkafeladat elvégzése, felhívta a levéltár figyelmét egy újonnan alakult fertőtlenítési vállalkozásra, amely saját tervezésű, de az összes szakimai vizsgálatnak megfelelt 2,3 m

3 befogadóképességű, mobil, etilénoxyddal üzemelő vákuumos rendszerű kazánjával vállalt fertőtlenítéseket. A levéltári szemle során kitűnt, hogy a más intézmények által ellenőrzött eredménnyel működő magánvállalkozás az egészségügyi intézménynél olcsóbb áron végzi a fertőtlenítést. A megállapodás létrejött, a magáncég kazánját Dunavarsányba telepítette. Ezentúl három kazánban folytatódhatott a fertőtlenítés, mert a korábbi szerződés sem került felmondásra a munka gyorsítása érdekében. A költözés-fertőtlenítés az év végéig zökkenőmentesen folyt. 1989. december közepéig mintegy 7000 ifm terjedelmű levéltári anyag került új helyére a Leonardo raktárban. Ezen belül 2000 ifm-nél nagyobb mennyiségű volt az újonnan fertőtlenített iratok aránya. Egy évvel korábban lehetett felszámolni a dunavarsányi raktárt tetemes bérleti díjat megtakarítva. Űj helyén van a terv-, térkép- és mikrofilmtár, ahol az anyag hozzáférhetősége is kedvezőbb a kutatás számára. Kiürült a Heinrich utcai telep — ahová majd a nem fertőtlenítendő bazilikái iratok kerülnek. Megtörtént a Hess András térről és a Városházáról is a Leonardo raktárba átcsoportosítandó iratok elszállítása. A legkedvezőtlenebb elhelyezésű bazilikái iratok közül is mintegy 1000 ifm már az új helyén van. A költözési-fertőtlenítési munkálatok 1989. évi eredményei arra engednek 46