Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 4. szám - HÍREK - Héjjas Pál: Levéltári nap a nagykőrösi levéltárban / 103–104. o.

Kisfaludy jellemrajzából kitűnik, hogy az 500 éve halott uralkodó megítélésénél a „humanista", „művelt" jelzők mellett helye van a „magányos", „erőszakos", „zsarnok" minősítéseknek is. Ez nem árt a nagy király nimbuszának, viszont hozzájárul jobb megismeréséhez. A második előadást Szabó Attila levéltáros tartotta, aki a kecskeméti ferences _rendház História Domusáról (XVIII. sz. 2. fele) beszélt. Egy általános bevezető után, melyben a háztörténcték keletkezéséről, formájáról, forrásértékéről esett szó, elég részletes ismertetést hallottunk a ferences rend működéséről, szervezetéről és céljáról. Kecskeméten a XVII. században jelentek meg a rend tagjai. Kivették részüket a plébániák munkájában és az elemi oktatásban. A kecskeméti háztörténetbe a rendház fontosább eseményei mellett bejegyezték a szűkebb és tágabb környék fontosnak vélt történéseit. így említés történik bűnügyekről, természeti csapásokról, építkezésékről, életmóddal kapcsolatos dolgokról, egészségügyről, tűzesetekről, művelődésről. Az előadó valójában kimazsolázta az érdekesebb eseteket, melyeket a korabeli krónikások megörökítésre méltónak ítéltek. (PL: 1739-es pestis; kétfejű, 4 kezű, 3 lábú szörnyszülött leánygyermek születése 1789-ben; 1794-es nagy tűzvész). A hallottakból kiderült, hogy a História Domusok nemcsak páratlan értékű dokumentumok, melyek nélkülözhetetlenek a történészek számára, hanem érdekes, színes olvasmányok is. A levéltári nap harmadik előadását Böőr László, a fióklevéltár igazgatója tartotta. Témája történelmünk egy korábban alig kutathatott, az utóbbi időben azonban reflektorfénybe került területe, az 1956-os forradalom volt. Pontosabban annak nagykőrösi eseményei, melyről annak idején sok feljegyzés született, kutatásuk azonban lehetetlen volt, mert egy részüket tudatosan megsemmisítették, a többi pedig vagy hozzáférhetetlen irattárakban, vagy magánszemélyek tulajdonában volt. Az előadó ezúton is kérte a város lakosságát, hogy az őrizetében lévő dokumentumokkal, ül. visszaemlékezéseikkel segítsék az 1956—57-es események teljes és reális feltárását. Az előadás kitért arra, hogy milyen helyi, a várost, ül. lakosságát ért sérelmek (pl. városi jogállás évekre való elvétele) motiválták az eseményeket. Az ötvenes évek elején a termelőszövetkezetek erőltetett létrehozása, a kb. 700 kuláknak minősített család jogsérelmei, s megannyi, a lakosságot sújtó intézkedések jelentős befolyással voltak a történtekre. Ezt követően az előadó részletesen ismertette az eseményeket. Említés történt az október 23-i értelmiségi ankétról, a helyi események csúcspontjának tekinthető október 26-i szovjet emlékmű ledöntéséről, majd a pártház ostromáról, a helyi nemzeti bizottság létrehozásáról. Ez utóbbi működéséről, intézkedéseiről, majd decemberi fokozatos visszaszorításáról részletesebben is hallottunk. A fenti előadásokhoz kapcsolva egy tematikus kiállítást is megnézhettek a látogatók. Ebben Mátyás királlyal kapcsolatos kiadványok és a kecskeméti ferences rendház História Domusának (1759—99) néhány fotókópiája mellett 16, eddig ki nem állított, az 1956-os forradalom helyi eseményeit 'bemutató fotó volt látható. Ez utóbbiaknak volt a legnagyobb sikere. A színvonalas előadások, a kiállított dokumentumok emlékezetessé tették az immár harmadik alkalommal megrendezett nyílt levéltári napot. Héjjas Pál 104