Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 4. szám - Horváth M. Ferenc: A "népi ellenőrzés" Magyarországon, 1957–1989 / 29–40. o.

hajtó bizottságai, szövetkezetek és társadalmi szervek országos központjai, továbbá a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek felügyelete alá tartozó vállalatok és intézmények.

20 Funkcionális hatáskörébe tartozott a KNEB általános elnökhelyettesének kijelölése, az ügyrend és a működési szabályzat megállapítása, az országos hatásköri jegyzék összeállítása és a középtávú terv elfogadása.

27 1984-től a KNEB „bármely állami felügyelet alatt álló társadalmi szervezetnél, egyesületnél, valamint magánszemélyek és társulataik üzletszerű gazdasági tevékenysége körében vizsgálatot" tarthatott, kivéve az Országgyűlést, az Elnöki Tanácsot, a Minisztertanácsot, a tanácsi testületeket, a bíróságokat és az ügyészségeket. Ekkortól kezdve mondhatott véleményt az állami költségvetésről és zárszámadásról szóló törvényjavaslatról.

28 A KNEB fentiekben leírt hatáskörét az utoljára kiadott ügyrend nem változtatta meg.

29 A fővárosi és a megyei NEB-ek közvetlen irányítását a KNEB látta el. Csak a fővárosi NEB tagozódott osztályokra: 1979-től Titkárságra, Építési, Kommunális és Költségvetési Szervek Osztályára, valamint Ipari és Kereskedelmi Osztályra.

30 A fővárosi és a megyei NEB-szervek kizárólagos hatáskörébe tartoztak a fővárosi és a megyei tanácsok vb szakigazgatási szervei, a kerületi, illetve városi tanácsok végrehajtó bizottságai, a minisztériumoknak és az országos hatáskörű szerveknek alárendelt fővárosi, illetve megyei szintű, továbbá az e két szinten működő szövetkezeti, érdekképviseleti és társadalmi szervek.

31 A területi népi ellenőrzési bizottságok a területükön működő tanácsi szerveik, vállalatok, intézmények, szövetkezetek, a magánkisipar és magánkereskedelem, továbbá a területükön levő minisztériumi irányítás alá tartozó vállalatok és intézmények helyi kirendeltségeit ellenőrizhették. Az illetékességi területükön található országos szervek esetében csak rendellenesség esetében végezhettek vizsgálatot, de „rendeltetésszerű" ellenőrző tevékenységet nem folytathattak.

32 1968-tól ez úgy módosult, hogy ez utóbbi szerveknél folytathattak vizsgálatot, ha azt a "KNEB a hatáskörükbe utalta.

33 A NEB-üléseken, melyeket havonta tartottak, döntöttek a munkatervbe fel nem vett ellenőrzési feladatokról, a vizsgálati szempontok kijelöléséről, értékelték a vizsgálati jelentéseket, javaslatot tettek büntető vagy fegyelmi eljárás indítására, számolt be az elnök és kapott megbízást a népi ellenőr.

34 Az ülésekre meg kellett hívni tanácskozási joggal a területileg illetékes pártbizottság vezetőjét, a tanácselnököt, az ügyészt és a felettes NEB-szerv képviselőjét.

35 Két NEB-ülés között az elnök gyakorolta a bizottság jogkörét, utólagos beszámolási kötelezettséggel. Sürgős intézkedéseket tehetett, üléseket hívott össze, napirendet javasolt, bármely ügyet a bizottság elé terjeszthetett, gondoskodott a bizottsági határozatok végrehajtásáról és megbízóleveleket írt alá, valamint utalványozott.

36 A területi NEB szakcsoportokat, népi ellenőrzési csoportokat és munkabizottságokat hívhatott össze. A szakcsoportokat a rendszeres tájékoztatás, az egyes ellenőrzési feladatok megoldásának segítése és a szakszerűség növelése érdekében a NEB-ek tanácsadó szerveként hozhatták létre. Feladatuk egy-egy szakterület figyelemmel kísérése, a témavizsgálatok előkészítése, módszerek megállapítása és a vizsgálati eredmények hasznosítása volt. A népi ellenőrzési csoportokat (NECS) egyes községekben, a lakóterületen működő népi ellenőrök bevonásával szervezhették meg, hogy egyes ellenőrzési feladatokat rendszeresen ellássanak. Vezetőjét a NEB-elnök bízta meg, tagjainak száma kötetlen volt. Feladatai közé tartozott a lakossági bejelentések álapján a társadalmi tulajdon védelme, az állampolgári fegyelem megszilárdítása, 33