Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 1. szám - Szekeres József: Budapest Főváros Levéltára új raktárépülete (VIII. ker. Leonardo da Vinci köz 3.) / 35–48. o.

lévő vállalati iratokkal együtt. Ekkor szervezték meg a levéltárban a három iratőrző osztályt. Sarlós István tanácselnökségének megszűnésével egyidejűleg ment füstbe a főváros levéltárának nagyszabású, az Örs vezér térre tervezett új központi toronyházépületben történő elhelyezésének reménye is. Akkor következett be ez a nem várt negatív fordulat, amikor a hazánkkal szomszédos és egyáltalán nem jobb gazdasági helyzetben lévő űn. szocialista országokban sorra épültek fel az új fővárosi és területi levéltárak.

4 Budapesten a tanácselnökváltás, azaz 1972 után a levéltár reálisan csak romos épületek megszerzésével és felújításával számolhatott. A II. ker. Heinrich István utcai új telephely Az 1970-es évtized derekára kialakult helyzetben eredménynek volt tekinthető a még 1972-ben kiutalt Heinrich utcai egykori Magyar Szentföld félbehagyott templomtorzójának és a vele kapcsolatos 11 000 m

2-es ingatlan levéltári célokra történő használatbavétele, illetőleg a szükséges pénzfedezet biztosítása. A levéltár megjelenése lehetővé tette a neves építész, Molnár Farkas félbemaradt, nagyszabású templomépületének az enyészettől való megmentését, egyúttal lehetővé vált az 1873—1944. évi budapesti városvezetési iratanyagnak a Bazilikából való kiszállítása. A templomtorzó mintegy 2000 m

2 alapterületű, tetővel lefedett oldalszárnyainak levéltári használatra alkalmassá tételét szolgáló renoválás nem érintette az épület értékeit s esetleges újbóli egyházi használatbavételét követően egyszerűen, olcsón és gyorsan elbontható. Az így nyert mintegy 4000 ifm befogadóképességű raktártéren kívül itt kapott helyet az újonnan létesített terv-, térkép-, és filmtár, azaz a gyűjteményi osztály, továbbá a szintén újonnan felállított iratvédelmi osztály restauráló-, könyvkötő- és mikrofilmműhelye. Kutatóterem és szociális helyiségek is rendelkezésre állták. 1978 után a levéltár új épületét a fenntartó a Heinrich utcai ingatlanon kívánta biztosítani. Ezért a továbbépítésre vonatkozó, többféle tervvariáns is készült. Ezek közös jellemzője azonban a 120—140 millió Ft-os kivitelezési költség volt, ami nem állt rendelkezésre. így a szép reményekkel induló 1970-es években végül csak mintegy 15 millió Ft jutott a Heinrich utcai rekonstrukció, a részleges levéltárfejlesztés és a komplex iratvédelmi megmunkálással együtt járó költözés költségeire. A „hegyek vajúdásából egér született" mondták a klasszikusok, s e megállapítás helytállóságát kellett a korszak levéltárosainak is elfogadniuk az évtized eredményeinek összegezésénél.

5 A Leonardo da Vinci utcai gyárépület megszerzése és az átépítés előtti évek eseményei Talán majd az 1980-as évek hoznak fordulatot a Bazilikából való kiköltözés és a levéltár egy épületben történő elhelyezésének ügyében — reménykedtek újból a levéltár dolgozói, hiszen 35 évvel a második világháború befejezését követően szinte mindenütt sikerült felszámolni a pusztításokat. A 70-es évtizedhez hasonlóan az indulás most is reménykeltő volt. 1981 őszén a tanács művelődési főosztálya és a levéltár szakadatlan erőfeszítései következtében ismét újabb épületkiutalásban részesült a levéltár. A különböző adminisztratív akadályok leküzdését követően az 1912-ben épített Misura-féle kocsigyár majd különböző bútorgyártó cégeket befogadó, kifogástalan állapotban lévő háromemeletes épület birtokába jutott az intézmény. A gyári üzemelést a Józsefvárosban folyó vá37