Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 3. szám - KILÁTÓ - Jároli József: A mai Bács-Kiskun megye az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején. Kecskemét, 1988. / 91–93. o.

A mai Bács-Kiskun megye az 1848—49-es forradalom és szabadságharc idején Szerkesztette: Iványosi-Szabó Tibor. A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványa. Kecskemét, 1988 495 pag. Bőséges forrásanyagon alapuló, nívós dokumentumválogatással gyarapodott történelmi irodalmunk, a Bács-Kiskun Megyei Levéltár Iványosi-Szabó Tibor szerkesztő irányítása alatt működő szerzői kollektívája fáradozásainak eredményeként. A kevés híján félezer oldalas kötet a mai Bács-Kiskun megye területén lezajlott 1848—49-i események irataiból válogat, anyagára azonban igényt kell tartania az országos történetírásnak is. A kötet szerkesztője bevezetőjében ennél szerényebb célt tűzött ki a munka összeállításakor. A megye tanulóifjúsága és az őket tanító pedagógustársadalom használatára szánta közös munkájukat, amely segítségével a szűkebb haza múltja közelebb kerülhet a felnövekvő nemzedékekhez. A kötet összeállításakor azonban láthatóvá vált, hogy számos új adatot is sikerül közreadni a történeti kutatás használatára, illetve felhívni a szakkutatók figyelmét olyan kutatási fehér foltokra, amelyek megszüntetése kívánatos lenne. így tehát az elsősorban iskolai célra készült forráskiadvány az országos történetírás nyeresége is. A kötet gerincét az a 275 darabból álló dokumentumközlés alkotja, amelyet a Bács-Kiskun Megyei Levéltár munkatársaival a kötet szerkesztője gyűjtött egybe. A szerkesztő azt a megoldást választotta, hogy az iratok szövege után csak a legszükségesebb információkat tartalmazó jegyzetapparátus került, míg a dokumentumok megértését és elhelyezését a történeti folyamatban az általa írt — a kötet címével azonos című — történeti bevezető teszi lehetővé. A dokumentumválogatásnál és a bevezető megírásánál is nagy körültekintést igényelt az a tény, hogy a mai Bács-Kiskun megye 1949-ben mesterségesen létrehozott közigazgatási alakulat, amelynek mai területén 1848—49-ben három nagy közigazgatási egység osztozott. (Nagyobb részét az egykori Pest-Pilis-Solt vármegye tette ki, a kiskun mezővárosok és puszták a Jászkun kerület részei, déli része pedig az egykori Bács-Bodrog vármegyéhez tartozott.) E természeti adottságokban is nagy eltéréseket mutató hajdani közigazgatási egységek történetét újabb feldolgozások nem tárgyalják, ezért a régi helytörténeti irodalom és az iratanyag szolgált forrásul a történeti események összefoglalásához. Mindhárom közigazgatási egység eltérő sajátosságokat mutat, amelyek bemutatása minden témakörnél szükséges; mégis, e bonyolult viszonyokat .sikerült a szerzőnek érthetően, jól áttekinthetően bemutatni. A történeti bevezető első nagy fejezetében a reformkor gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális viszonyainak bemutatására vállalkozott IványosiSzabó Tibor. Feladata nem volt könnyű, hiszen az említett Ihárom terület e korszakának részletes feltárásával adós a helytörténeti kutatás. Részletkutatások hiányában csupán a legfontosabb, a forradalom és a szabadságiharc eseményeinek megértéséhez szükséges ismeretanyag összefoglalására vállalkozott. Ez az 91