Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 3. szám - KILÁTÓ - Gecsényi Lajos: Vas és Zala megyék közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái / 89–90. o.

nemesség katonai szervezete, az insurgálás módja, az adófizetés és az adóbehajtás bonyodalmai, a különböző nemesi rétegek (pl. az egytelkesek) adózása, az országgyűlési követek küldése és utasításokkal történő ellátása, a statútum-alkotás, a végváriak és lakosság viszonya, a jobbágyság által a kanizsai és a pápai várakhoz teljesített hatalmas robotmunka (ez a tizenötéves háború kora!), a császári katonaság visszaélései és élelmezése, a nemesség birtokvitái, perei, a nemesi armálisok kihirdetése — ezek a közgyűlések leggyakrabban előforduló „tömeges" napirendjei. Vannak ezenfelül olyan sajátosságok, amelyek egyedi esetként vagy kisebb gyakorisággal szerepelnek. így a megyei kézműves és élelmiszer árszabások (limitációk) összeállítása, jobbágyok felszabadítása és költöztetése, a jobbágy telkeken lakó nemesek helyzete, az új (Gergely) naptár bevezetése, (Zala, 1585), a velencei marhakereskedők állatkihajtásai Vas megyén át, malomügyek, a megyebeli nemesek katalógusának összeállítása (Vas), egyedi törvénykezési esetek (bigámia, vérfertőzés) elbírálása. A helyi mértékek továbbélésének vizsgálatához a kutató ugyancsak számos adatot talál a két jegyzőkönyvben: vasvári köböl, vasvári mérő, egerszegi köböl, kanizsai mérő, kőszegi köböl és mérő, Vas megyei köböl példázza őket. Közös jellemzője a jegyzőkönyveknek, hogy nyelvezetük néhány esettől eltekintve latin. Mindössze 3—3 esetben (Vas: 1598—1599, Zala: 1581, 1583, 1596) tettek magyar nyelvű bejegyzéseket. Ezeket a regeszták készítői a főszövegben (Zala) vagy a jegyzetben (Vas) szó szerint közölték. A zalai összeállítás 868 regesztát tartalmaz rövid szerkesztői bevezetővel, melyben a forrás jellegéről, a közgyűlések és törvényszékek formáiról, menetéről számolnak be a készítők. Időrendileg a sor erősen hiányos. Vannak olyan évek 1555 (a kezdő időpont) után, amelyekből egyáltalán nem maradt feljegyzés: 1556—1557, 1559—1561, 1562—1565, 1568, 1569—1579, 1602—1608. Más esetekben csak egy-egy ülés napirendjét jegyezték fel, illetve másolták be utólag a kötetbe. A napirendek olykor valóban csak a jegyző emlékeztetői, a későbbre halasztott kiegészítés vélhető igényével. Az általános közgyűlés, a részgyűlések és a törvényszékek színhelyei Egerszeg mellett Szentgrót, Kehida, Kapornak, Alsólendva és Lövő voltak. A Vas megyei kötet 757 igen részletes (majdhogynem teljes közlésű) regesztája egy jobban felkészült megyei jegyző munkáján alapszik. Ezt jelzi a napirendek pontos és részletes rögzítése s az a tény, hogy 1595. április 10. és 1600. december 28. között folyamatos a sor, még ha egyes hónapok hiányoznak is a sorból. A vasi közgyűléseket Szombathelyen tartották, kivételt csupán Vas és Sopron megyék 'közös közgyűlése közül kettő (1596. január és 1599. január, Meszlény), illetve a Szombathelyen dühöngő pestisjárvány miatt Vépre áthelyezett közgyűlés (1600. augusztus) jelentettek. Mindkét munkát hely- és személynévmutatók, illetve jól tagolt, részletes tárgymutató egészíti ki. Nem hagyhatjuk végül említés nélkül, hogy az összeállító—szerkesztő—fordítók kitűnő munkát végeztek. Felkészültségük garancia a további kötetek minőségére. Remélhetően ennek elismeréseként a folytatás pénzügyi fedezete is biztosítva lesz. Gecsényi Lajos 90