Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 3. szám - KILÁTÓ - Dusek, Peter: Az Osztrák Televízió Archívuma / 73–76. o.

nek (Osztrák Rádió és Televízió) néhány millió schillinget kellett áldoznia a történelmi dokumentumok beszerzésére. Ez logikus konzekvenciája volt annak a követelménynek, hogy az — „Ausztria I." sorozatot az „Ausztria II."-höz számítva — összesen 36 részes sorozat kutatási és beszerzési költségei az ORF más projektjeinél is hasznosuljanak. így rakták le az ORF „Történelmi Archívumá"nak alapjait. Számítógépet állítottak be az első és második köztársaság audiovizuális forrásainak feldolgozásához, amely a két osztrák filmarchívum állagaira éppúgy kiterjedt, mint a koblenzi katalógusokra; s a rádió 60 éves jubileuma alkalmából a hangdokumentumok gyűjtése is kezdetét vette. Hasonló munkálatokat végeztek el a fotóanyagok területén. Öt éven belül sikerült elérni azt, hogy összegző áttekintés legyen a fennmaradt audiovizuális forrásokról. Több mint 130 000 dokumentumot ölel fel a Történelmi Achívum gépi adatbankja. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a nyilvántartott dokumentumok az ORF-nél mind rendelkezésre állnak. De ismerjük az őrzési helyet, a dokumentumfajtát, a szerzői jog tulajdonosát és mindenekelőtt a tartalmat, amely a KULTÜRA, POLITIKA vagy GAZDASÁG keresőfogalmak szerint ugyanúgy lekérdezhető, mint rövid tartalmi regeszták szerint. Jelszónk így hangzott: ne túl sok részletet, mert ezek csak a feldolgozás ütemét lassítanák és a visszakeresést kuszálnák össze. A nagy mennyiségű anyag (csaknem valamennyi híradórészietet tartalmazza!) feldolgozásának második előfeltétele volt a „Történelmi Archívum" szoros integrálása az intézmény produkciókészítő folyamataiba: a történelmi témákkal foglalkozó újságírók segítése éppúgy értendő ez alatt, mint a szerkesztőségi üléseken való részvétel, műsorok (pl. emlékezések, kortárs-tanúk, nekrológok) elkészítése vagy közreműködés a rádió aktuális dokumentumszerkesztőségének projektjeiben. 3. Az ORF archívumai Ebből a számítógépes feldolgozásból eleinte teljesen kimaradt a legnagyobb osztrák médiaarchívum, az ORF Televízió Archívuma, továbbá sok más, a tartományi stúdiók mellett, a rádióban és az ORF-központban működő archívum. Az ORF archívumai — a hasonló intézmények archívumaival megegyezően — történetileg sokféleképpen jöttek létre. így aztán a rádiónál megtaláljuk a hanglemezeket és teljes adásokat tartalmazó hangarchívumot és ezzel párhuzamosan az „Aktueller Dienst" dokumentációs osztályát, ahol a híradójellegű adásokat archiválják. Ezenkívül létezik a zörejarchívum és a kottaarchívum is, mindegyik más szervezeti kompetencia alatt. A központi televíziónál hasonló a helyzet: két fotóarchívumot tartanak fenn; s természetesen a tartományi stúdiók is rendelkeznek videoarchívumokkal. E szervezeti zűrzavart tetézi még a számítástechnika alkalmazásában mutatkozó törésvonal. Míg pl. a vorarlbergi vagy a felsőausztriai stúdió teljeskörűen számítógéppel tartja nyilván hanganyagát, a rádió főarchívuma még csak a számítógépkorszak kezdetén áll: itt egyelőre csupán az új CD-ket dolgozzák fel géppel, a régi állagok hatalmas hanghordozó tömegeitől jelenleg visszariadnak. Hasonló fejlesztésekre természetesen más rokonintézményeknél is sor kerül, szabadjon azonban a következőkben az ORF audiovizuális kihívására adott válaszával, a Televízió Archívum modernizálásával foglalkoznom. Az archívum 1988-tól főosztályi rangú szervezeti egység az intézményen belül, s hozzá tartozik a „Történelmi Archívum" is. 74