Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 2. szám - Gerics József–Ladányi Erzsébet: A Szent István lándzsájára és koronájára vonatkozó források értelmezése / 3–14. o.

4 MGH SS IV. 567. o. — Az adatot a szakirodalom régóta ismeri, idézi pl. Georg Waitz-Gerhard Seelinger: Deutsche Verfassungsgeschichte, 1896

2 Berlin (röv.: Waitz—Seeliger), Bd. VI. 297. o. 6. j. Deér 1942-ben és 1944-b'en sajnos teljesen figyelmen kívül hagyta. 1957-ben hivatkozott ugyan rá (Byzanz und die Herrschaftszeichen des Abendlandes. Byzantinische Zeitschrift (50/1957. 429—430. o.), de nem vonta le belőle a szükséges következtetéseket. 5 MGH SS IX. 429. o. 6 Vö. 1. jegyzet. 7 Tóth Zoltán alapvető tanulmányai: A Hartvik-legenda kritikájához. Bp. 1942. és ugyanő: „Történetkutatásunk mai állása" körül. Bp. 1943. — A Gallusnál idézett Liber de passione-ról Reinhard Wenskus: Studien zur historisch-politischen Gedankenwelt Bruns von Querfurt. Münster—Köln (Mitteldeutsche Forschungen V). 1956. 232—246. o. 8 Gedai István: A magyar pénzverés kezdete. Bp. 1986. 54. o.: „A lándzsa a királyi hatalom jelvénye". 9 Gedai i. m. 50. o. — A bajortól eltérő betűformára már Huszár Lajos rámutatott Szent István pénzei c. tanulmányában. In: Emlékkönyv Szent István halálának kilencszázadik évfordulóján. Bp. 1938. II. k. 345. sköv. o. 10 Gedai i. m. 40. o. 11 Győrffy György: István király és műve. Bp. 1977. 154. o. (Röv: Győrffy, 1977.) 12 Kovács László: Adatok a Lancea Regis köriratú pénzek értékeléséhez. Álba Regia 14/1975. 272. o. és ugyanő: Zur Deutung der Münze mit der Umschrift Lancea Regis. Acta Archeologica Acad. Se. Hungaricae. 28/1976. (Röv. Kovács 1976) 141. o., ahol már óvakodik ennek kifejtésétől. 13 P. E. Schramm: Die Kronen des frühen Mittelalters szerint a 9—10. században egyidejűleg sokféle koronaformát használtak, 417. o. — Valamint ugyanő sancta Fides koronájáról, melyet francia eredetűnek tart és a keresztpántos koronát Doppelbügelnek s nem a Querbügel terminus alkalmazásával jelöli. Uo. 416. o. In: Herrschaftszeichen und Staatssyrabolik (MGH Schriften 13/II.) von P. E. Schramm Bd. II. 1955. Stuttgart (röv.: Schramm 1955). Eredményeit tekintve megállapíthatjuk, hogy Schramm 1983-ban kiadott kötetében (P. E. Schramm: Die deutschen Kaiser und Könige in Bildern ihrer Zeit 751—1190. Neuauflage, Hrgg. von Flórén tine Mütherich. München, 1983., röv.: Schramm 1983) Berghaus tanulmánya (P. Berghaus: Die Darstellung der deutschen Kaiser und Könige im Münzbild) teljes mértékben épít Schramm 1955-ben leírt megállapítására. Az alapvető eltérés abban van, hogy a korai középkor ábrázolásai alapján megkísérli rendszerezni a koronaábrázolásokat, s egyszersmind megtalálni az egyes típusokra alkalmazható terminus technikust. Csakhogy éppen Schramm megállapítása, melyet Berghaus is elfogad — az egyidejűleg használt sokféle koronaformáról — a Berghaus által felállított rendszer kereteit túlfeszíti és ezért kénytelen egy új gyűjtőfogalmat alkalmazni, a „Sonderformen"-t, melynek individuális jellegét is hangsúlyozza, 141. sköv. o. Találóan fogalmazza meg tehát Győrffy: „...a középkori uralkodóknak általában nem csak egy koronájuk volt". Győrffy, 1977. 155. o. — A Bügelkrone leírása és meghatározása, Schramm! 1955, 396. o. 14 Schramm, 1983. 351. o. 8. ábra. 15 Schramm, 1983. 348. o. 99. ábra: III. Ottó pecsétjén az uralkodó baculust tart, a koronaforma — a kereszt kivételével — nem világosan látható. 16 Franz Hubmann—Walter Pohl: Deutsche Könige, Römische Kaiser. Wien—München 1987. 76. o. és 82—83. o. 46—47. sz. kép. 17 Schramm, 1983. 375. o. 123. kép, 378. o. 125. kép. 18 Schramm, 1983. 387. o. 136/a. 19 Péter Váczy: Helm und Diadém. Numismatische Beitráge zur Entstehung der bizantinischen Kaiserkrone. Acta Antiqua Academiae Se. Hungaricae, T. XX. 1972. 207. o. Váczy Péter a 12. sz. elejére keltezi ezt a formát. 20 Magnus Backes—Regine Dölling: Die Geburt Europas. Baden-Baden, 1969. 161. és 165. o. — Schramm 1983. 363. o. 110. kép. 21 Kari Hauck: Erzbischof Adalbert von -Magdeeburg als Geschichtsschreiber. In: Festschrift für Walter Schlesinger Bd. II. Köln—Wien 1974 (röv.: Hauck 1974) Taíel II. 22 Schramm, 1983. 360. o. 108. ábra és Missale Romanum im Mittelalter, von Dr. Theol. A. Ebner. Freiburg im Breisgau, 1896. 61. o, — Győrffy, 1977. 155—157. o. 23 Bertényi Iván: A magyar korona története. Bp. 1978. 19. o. 24 Idézi Waitz—Seeliger Bd. VI. 299. o. 2. j. 25 Kovács 1976, 141. o. Abb. 16. 26 Waitz—Seeliger Bd. VI. 239. o. 4. j. 27 Waitz—Seeliger Bd. VI. 237. o. 4. j. 13