Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 1. szám - HÍREK - Wojtilla Gyula: Megbeszélés a szaklevéltárak gyűjtőköri problémáiról / 98–100. o.

ennek erdőkében több teendő vár magukra a szaklevéltárakra is. A levéltári rendszer egységességének érvényesülni kell a szaklevéltárak szakmai színvona­lában is, úgy, hogy közben ne vesszen el ezen intézmények egyéni arculata sem. A gyűjtőkörök .meghatározásánál a proveniencia elvének betartását szorgal­mazta. Ahol szükséges, ott sor kerülhet átcsoportosításra vagy cserére is az in­tézmények között. Ezt az előadó szerint egy erre a célra felállított szakbizottság ellenőrzésével végre lehet hajtani. Jeney Andrásné, a KSH Levéltárának igazgatója röviden ismertette a le­véltár gyűjtőkörének kialakulását. Véleménye szerint a gyűjtőkörök elhatáro­lásánál fontos szerepet kell játszaniuk a különféle irattípusoknak, konkrétan: a KSH Levéltára kívánatosnak tartaná a statisztikai dokumentumoknak a je­lenlegi gyűjtőkörébe sorolt intézményeken túlmenő gyűjtését, illetve nyilván­tartását. Szerényi Imre, az Országos Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Levéltár igazgatója a levéltár gyűjtőkörének az új minisztérium létrehozásával bekövet­kezett bővüléséről számolt be. Czakó Sarolta, a Szakszervezetek Központi Levéltárának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy még ma is sok olyan iratanyag van a pártarchívumok­ban, amelyeknek náluk volna a helye. Másrészt arra mutatott rá, hogy a szak­szervezeti levéltár számos országos jelentőségű dokumentumot őriz. Vass István a témakört bezáró összefoglalójában hangoztatta: a jövőben hasznos lenne, ha az MLE szakmai koordináló szerepe növekednék. T. Varga György, a központi pártarchívum munkatársa előadásának elején a pártarchívumok sajátságos szervezetét, az ott folyó szákmai munka specifi­kumait ismertette. Szólt azokról az irategyüttesekről, amelyek egy bizonyos időszakban más levéltárakból adminisztratív úton lettek kiemelve. A pártar­chívumok és a többi levéltár szorosabb együttműködését tartotta kívánatosnak. A pártarchívumok fejlődése az MSZMP belső átalakulásának függvénye( Azóta a helyzet lényegesen megváltozott. Az MSZP létrejöttével új viszonyok álltak elő. Az állami eredetű anyag visszakerült az általános levéltárakba.) László Péter (Tolna megye) a pártarchívumha került, máshová tartozó do­kumentumok átadásának kedvező tapasztalatairól számolt be, ugyanakkor utalt bizonyos irategyüttesek megőrzésének fontosságára (téeszesítés dokumentumai). A Borsod megyei pártarchívum képviselője hozzászólásának központi gondolata a pártarchívumok és a szaklevéltárak együttműködésének újragondolása és szo­rossá tétele volt. Ezt követően általános kérdések és hozzászólások hangzottak el. Hörcsik Richárd, a Tiszáninneni Református Egyházkerület Levéltárának igazgatója a szaklevéltárak közös érdekvédelméről és a közös kiadványpolitikáról szólt. Kis­asszondy Eva (MM Levéltári Osztály) a szaklevéltárak számbeli növekedésének szakmai és pénzügyi nehézségeire hívta fel a figyelmet. Szögi László az olyan nagymúltú intézmények, mint a MÁV iratanyagának kettéválasztását említve tért vissza még egy gondolat erejéig a szaklevéltárak fontosságára. A harmadik témakör az egyházi levéltárakat érintette. Beké Margit, az esz­tergomi Prímási Levéltár igazgatója az újjáalakuló szerzetesrendek levéltári anyagáról beszélt. Nem minden rend kíván levéltárat fenntartani, de az ehhez való jogukat rögzíteni kell. Biztosítani kell azt is, hogy egyes rendházak maguk őrizhessék dokumentumaikat. Kisasszondy Éva elmondta, hogy a tanácsi levéltárakban a XII. fondfőcso­portot képező egyházi anyag 527,57 fm, amely a rendi iratokat is tartalmazza. Amennyiben az újonnan működő rend igényt tart irataira és biztosítja a meg­felelő őrzést, akkor megkapja dokumentumait. Szerencsésebb megoldásnak tű­99

Next

/
Thumbnails
Contents