Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 1. szám - DOKUMENTUM - Soós László: A Pesti Áru- és Értéktőzsde létrehozása, 1860–1864: az intézményesen ellenőrzött pesti terménypiac kialakulása / 46–56. o.

FÜGGELÉK A Pesti Áru- ós Értéktőzsdének a Magy. Kir. Helytartótanács által 1863. október 3-án jóváhagyott alapszabályai. 1. §. Az 1860. február 26. törvény alapján a kereskedelem, ipar és közlekedés előmozdítása tekintetéből Pesten áru- és értéktőzsde állíttatik fél. 2. §. Az Áru- és Értéktőzsdének célja: mindennemű kereskedelmi javaknak, veretlen arany és ezüstnek, pénznemek és váltóknak — a magyar iparvállalatok által felsőbb engedély folytán kibocsátott részvények és kötvények eladását és vevését; végre zálog-, biztosítási és szállítási üzleteket megkönnyíteni. 3. §. Az Áru- és Értéktőzsde helyiségeinek előállításáról — 'tekintettel a gabonacsarnokkali kellő összefüggésre — a pesti Lloyd társulat fog gondoskodni. 4. §. Azon körülményeknél fogva miszerint a fennálló viszonyokhoz képest a terménykereskedés kívánalmai egészen más természetűek, mint az általános áruforgalomé, s így részben eltérő határozatokat szükségélnek: ennélfogva következő intézkedések tétetnek: a) hogy a gabonacsarnok elkülönített helyisége csak az Áru- és Értéktőzsde részére megállapított órában lesz a tőzsdével összekapcsolva; b) az Áru- és Értéktőzsde délelőtti ll'/a órakor megnyittatik, s délután 1 óráig nyitva marad. E tekintetben a tőzsdebizottmány indítványára csak a M. Kir. Helytartótanács tehet változtatásokat. A tőzsde vasár- és ünnepnapokon, továbbá nagypénteken zárva leend; c) a gabonacsarnok tagjainak — ebbeli minőségük igazolásának feltétele alatt az Áru- és Értéktőzsdébe szalbad beléptük van; d) az Áru- és Értéktőzsdének, a tőzsdei helyiségek közvetlen közelében leendő szórakozási termek felállíthatása fenntartatik, melyek — a biztos és a tőzsdebizottmány által meghatározott zárórák szern előtt tartásával — a tőzsde látogatóinak nyitva állnak, melyekben minden engedélyezett, a társas közlekedést elősegítő mulatságok tartathatnák, ellenben itt tőzsdeüzletek kötései feltétlenül tiltva vannak, ezen szabály áthágása a tőzsdebizottmány által 25 frt-tal, ismétlés esetében a tőzsdébőli kizárással büntettetik. 5. §. Az Áru- és Értéktőzsdében minden, a férfinemhez tartozó feddhetetlen jellemű, illedelmes magaviseletű egyén beléphet, ki az általános törvényes határozatoknál fogva vagyonáról szabadon rendelkezhetik, de különösen minden üzletember, termelő, eladó és vevő. 6. §. Az itteni hites alkuszok

28 mindegyike köteleztetik a tőzsdeidő alatt rendesen jelen lenni, s be nem igazolt kimaradás minden esetében — a tőzsdebizottmány által meghatározandó, s a helyi szegénypénzalap javára fizetendő 5—25 írt büntetésnek alávetvék. Csak ezen hites alkuszok jogosítvák tőzsdeüzletek közvetítésére; ellenben zúgalkuszok általuk közvetített üzletek száma és terjedelméhez képest 25—100 frt-tal, vagy fizetésképtelenség esetében a hatóság útján 5—20 napi fogsággal büntettetnek. t. §. Mindenki, ki az árutőzsdét anélkül, hogy állásánál fogva hivatva lenne, látogatja, köteles egy évi jegyet 12 frt-ért, mely összeg azon esetre, ha a tőzsde kiadásai a be51