Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 1. szám - DOKUMENTUM - Soós László: A Pesti Áru- és Értéktőzsde létrehozása, 1860–1864: az intézményesen ellenőrzött pesti terménypiac kialakulása / 46–56. o.

gyár és német nyelven az udvar részére megküldött alapszabályoknál formai hibákat találtak. Hiába terjesztette fel a Helytartótanács már augusztus 4-én az uralkodó és a bécsi kormány által is elfogadható formában elkészített szabályzatot, a hiteles példányok visszaérkezése után újabb akadályt jelentett, hogy az állami ellenőrzést megvalósító országfejedelmi tőzsdebiztos kinevezése egyre késett. Az 1863. október 31-én összeülő bizottmány ismételten azt állapította meg, hogy a fenti okok miatt azt az időpontot, amikor a tőzsde kinyitja kapuit, pontosan megmondani nem lehet. A Helytartótanács vezetőinek az országfejedelmi tőzsdebiztos kinevezése azért okozott gondot, mert saját hivatalnokaik közül senkitől sem kívántak megválni, különösen azoktól nem, akik ehhez a feladathoz megfelelő szaktudással rendelkeztek. Ezért fogadták el Lakatos Lajos ideiglenes nyugállományba helyezett helytartósági fogalmazó jelentkezését, aki 1849-ben a nagyváradi kerületben a királyi biztos melletti titkári teendőket látott el, és ezzel a császár iránti hűségét kellően bizonyította. Személye mellett szólt továbbá, hogy a magyar jogon kívül kereskedelmi és váltójogot is tanult. A fentiek alap* ján született meg 1863. november 12-én a döntés, amelynek alapján Lakatos Lajost a pesti tőzsdére országfejedelmi tőzsdebiztossá nevezték ki. (A Helytartótanács vezetői a jelentkező kinevezését azért is támogatták, mert egy kebelbéli alkalmazott kirendelése évi 1026 forintjába került volna a kincstárnak, Lakatos Lajos pedig csak 500 forint juttatásban részesült.)

1

* A tőzsde alapításának uralkodói jóváhagyása után — az országfejedelmi tőzsdebiztos kinevezését 'meg sem várva — a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara vezetése megalakította az új intézmény megnyitását előkészítő ún. ideiglenes tőzsdebizottmányt, amely Lakatos Lajos kinevezése után a megnyitó ünnepség időpontját 1864. január 18-ára tűzte fci.

1í) A tőzsde létrehozása érdekében folytatott munkák 1863 őszén már anynyira előrehaladtak, hogy az ideiglenes bizottmány már a berendezési tárgyak beszerzésével is foglalkozott. Megvásárolták az üzletkötéseket segítő vasúti, folyami és távíró térképeket az érvényes ártájékoztatókkal, gondoskodtak a hirdetménytáblák beszerzéséről, valamint a bécsi tőzsdéről történő rendszeres hírszerzésről. Az új intézmény elhelyezését a Lloyd Társaság vállalta, mégpedig úgy, hogy bizonyos órákban a Gabonacsarnok termeit a tőzsde rendelkezésére bocsátotta (lásd Alapszabályok 4. §-a).

2(> Így a német és magyar nyelven elkészített utcai cégtábla, amelyen a „Pesti Áru- és Értéktőzsde" felirat szerepelt, a Gabonacsarnok névtáblája mellé került. Az ideiglenes bizottmány feladatát olyan körültekintően látta el, hogy az új intézmény pecsétjére és bélyegzőjére — a hivatalos kívánalmakkal ellentétben — a magyar címert is rávésették. Az ideiglenes bizottmány feladatköre a berendezési tárgyak beszerzésén túl a tőzsde személyi állományának biztosítására is kiterjedt. Fontos kérdésként merült fel, hogy az új intézmény adminisztrációs munkáját ki végezze el. Kezdetben arra gondoltak, hogy a takarékossági szempontok miatt ezzel a feladattal a Gabonacsarnok titkárát bízzák meg. Ennek ellenére az 1864. január 10-én megtartott bizottmányi ülésen egy főállású személy alkalmazása mellett döntöttek. így lett a pesti tőzsde első titkára a kereskedelmi akadémiát végzett Sommerfeld Vilmos, aki ezt az állást évi 500 forint fizetésért és a tőzsdei illetékekből való részesedésért vállalta. A kifizetések utalványozására a bizottmány tagjai sorából két főből álló gazdasági igazgatóságot választottak, a pénztárosi teendőket — az előbbiekhez hasonlóan szintén társadalmi munkában — Aebly Adolf végezte.'

21 A tőzsde megnyitása alkalmából a Lloyd Társaság nagytermében meg49