Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 4. szám - HÍREK - Bősze Sándor: Levéltári Napok 1989: Vas Megyei Levéltár, 1989. április 24. / 91–94. o.

gítségével helyezte el: a nemzetségi-családi közösségben, a saját korának társadalmában és a hétköznapok életmódjában. A megye különböző típusú történelmi személyiségeinek bemutatása Wirth Zsuzsanna élvezetes előadásával kezdődött, aki Kanizsai Orsolya (1521— 1569?), a magyar középkor egyik nagyasszonyának életét vázolta fel. A tanárnő a Magyar Levelestár nemrégiben kiadott missilisei segítségével rekonstruálta Nádasdy Tamás feleségének hétköznapjait. Bariska István egy hadvezér, Hadik András (1710—1790) karriertörténetét elemezte. A kőszegi levéltár vezetője a köznemesi származású katona sorsát a III. Károly, illetve Mária Terézia alatt a hadügyről, a katonai vezetők kiválasztásáról vallott felfogás változásaiba illesztette be. Az előadó néhány fontos hadszervezési kérdés, egyebek mellett a huszárságnak, mint csapatnemnek európai szintű felértékelődésének tisztázásával magyarázta Hadik gyors emelkedését. Az ifjút a család katonai hagyományai ellenére először papnak, majd jogásznak szánta. A fiatal Hadik végül is 22 éves korában a legalacsonyabb tiszti ranggal belépett a hadseregbe, ahol másfél évtized múltán már ezredtulajdonos lett. A 45 éves korára tábornoki rendfokozatot elért katona olyan szervezői képességekkel rendelkezett, melyek a polgári pályán is nagy karrierre predesztinálták volna. Berlin híres megsarcolását követően a birodalmi lovasság, aztán hadtest-, majd hadsereg-, 52 évesen pedig szászországi fősereg parancsnoki beosztások után a Birodalmi Hadi Tanács (Hofkriegsrat) elnöke lett. Hadik politikai karrierje kiteljesedésének legnagyobb hatású tette a siculicidiumot követően menekülő székelyek letelepítése volt. Feiszt György levéltárigazgató-helyettes Walder Alajos (1856—1904) építészről tartott referátumot. Walder személyében nemcsak Szombathely arculatának egyik fontos kialakítóját, hanem egy vállalkozó embert is megismerhettünk. Az 1880-ban Hauszmann Alajos műegyetemi tanár építésvezetőjeként Szombathelyre került fiatalember a városháza, a színház, a: vármegyeház átalakítása és még számos építkezés irányításával kezdte tevékenységét. Későbbi vállalkozói, tervezői és kivitelezői munkájának hátterét pedig a téglagyár alapításával teremtette meg. Walder alaposan kivette a részét a város társadalmi és kulturális életéből is. Számos egyesület tudhatta tagjai sorában. 1899-ben a múzeum alapkőletételénél 1 millió téglát adományozott a Kultúregyesületnek. Két előadás is bizonyította, hogy — ha megvoltak a társadalmi igények és feltételek, vagyis ha hagyták dolgozni, és ezért legalább erkölcsileg megbecsülték, akkor — a pedagógusok az oktatói tevékenységen túl a helyi társadalom és kultúra komoly alakítói, szervezői lettek. Baloghné Lasics Judit levéltáros Péterfy Sándorról (1841—1913) szóló előadásából egy olyan egyéniséget ismerhettünk meg, aki elsősorban tanár- és tanítótársai sorsának javításán dolgozott. Kondicsné Kovács Éva tanárnő Pavetits Manó (1878—1959) körmendi polgári iskolai tanár életútját mutatta be. Személyében a szó igazi értelmében vett művész-tanár arca jelent meg. Óraadóként az inartanonc-iskolában is tanított. Sokat tett a polgári iskolán belül a diákok, a falakon kívül pedig a település lakóinak zenei kultúrájáért. Pavetits a város közéletébe is bekapcsolódott. Az önkéntes Tűzoltóegylet parancsnokaként teljesen megreformálta a település tűzrendészetét. Vas megye történelmi arcélei között jelentős szerepet vívtak ki maguknak a papság legjobbjai is. Sül Ferenc esperes Szombathely első megyés püspökének, Szily Jánosnak (1735—1799) életútjáról beszélt. Kiemelte, hogy az ifjú szeminarista itáliai diákként egész életét meghatározó módon került kapcsolatba az antik művészet emlékeinek feltárásával. Esetében a barokk egyéni92