Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 4. szám - Major Zoltán László: Megjegyzések a Hajdúkerület és Bihar megye történeti helységnévtárának készítése közben felmerülő problémákról / 64–69. o.

hályfalva—Érmihályfalva, Talpas—Talp, Valány—Vallény névalakok is hasonlóak. A névalakok írásánál két példát befejezésül még ideiktatunk, össi prédiuimot a Tabella Locorum így jelöli — őssy. Papmezo községnél pedig Vályi használja ezt a különleges ékezetet. írásunkban szóltunk már kocsmákról, fürdőkről, amelyek egy-egy községhez vagy városhoz kapcsolódtak. Akadt még huta is a települések járulékai között. Még egy sajátos alakzatot kell megemlítenünk. Ilyen a „mola" (malom) település. Apáthi mola vagy Pusztaapáti az egyik példa erre. Az is előfordul, hogy a forrás nagyobb területi egységet nevez meg. Buttyin nevű területről például Vályi így ír: „így neveztetik Bihar, és Arad Vármegyében, egy számos birtokokat magában foglaló kerület." A birtokosok összeírásában sok település tartozik egy uradalomhoz. Ilyen például a váradi uradalom, a béli, a székelyhídi, a diószegi, a vaskohi, a keresztszegi, az adorjáni és a margitfalvai, ül. a többi kisebb uradalom. Sok helység volt a királyi kamara birtokában is. Nagy terjedelműek voltak itt az egyházi birtokok is, mint például a nagyváradi káptalané vagy a püspökségé. Azzal kapcsolatban, hogy II. József reformjai mennyiben érintették a Hajdúkerület jogállását, már tettünk megjegyzést. Egy kis kronológiai észrevétel kívánkozik még ide. A református," evangélikus és görögkeleti egyház összeírásai 1790 körül keletkeztek. Tehát az 1780-as és 1790-es évek között bizonyos számszerű változásokkal számolnunk kell, még akkor is, ha azok nem jelentősek. A Pfarrtopograpma ugyanis az 1785-ös adatokat tartalmazza. A református egyházi összeírások pedig az 1790-es évek körül kerületenként változóak. Említettük még, hogy a Hajdúkerület határa időnként módosult} és Bihar vármegye településeinek hovatartozásában is volt változás. Az 1876-os megyerendezés előtt Szabolcs vármegyéhez tartozott Tiszacsege, Balmazújváros (Nagyés Kishort pusztával), Téglás, Egyek, Nádudvar, Püspökladány, Szovát, Tetőtlen, Földes (Szentmiklós pusztával), Józsa (Szentgyörgy pusztával), Bihar vármegyéhez tartozott Kába (Kiskaba pusztával), Mikepércs (Bodóháza pusztával), Sámson (Lencsés pusztával). Munkánk végére érve úgy gondoljuk, hogy nehézségeink közül néhányat sikerült érzékeltetnünk. Az utolsó kérdések egyik legfőbbje a szerkesztés és a kiadás ügye. Valószínűleg nem csekély akadályok állnak előttünk ebben a vonatkozásban is. JEGYZETEK 1 Szaszkóné Sin Aranka: Magyarország Történeti Helységnévtára — Statisztikai Szemle 1987. 8. szám, 806—815. 2 Lexikon Locorum Regni Hungáriáé Populosorum. anno 1773 officiose confectum. Magyar Békeküldöttség Kiadása, Budapest, 1920. Jelölése az adattárban: „1". 3 Tabella Locorum. A íorrás jelzete; MOL Helytartótanácsi Levéltár, Vegyes könyvek (C 97).-Jelölése az adattárban: „t". 4 Az első magyarországi népszámlálás (1784—1787). Szerk: Danyi Dezső, Dávid Zoltán. Budapest. 1960. Jelölése az adattárban: „n". 5 MOL Curiai Levéltár, Tabula Provinciális (O 64). Jelölése az adattárban: „B". 6 Johann Mathias Korabinsky: Geographisches-Historisches und Produkten Lexikon von Ungarn. Pozsony, 1786. Jelölése az adattárban: „K". Vályi András: Magyar országnak leírása. 1—3. kötet. Buda, 1796—1799. Jelölése az adattárban: „V". Johannes Lipszky: Repertórium locorum objectorumque Hungáriáé. Buda, 1808. Jelölése az adattárban: „Li". 7 A postaállomások, só- és harmincadhivatalok adatait Fallenbüchl Zoltán állította össze, a vásáradatokat pedig kalendáriumok adatközlése tartalmazza. Mindkét forrás adatait a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálata bocsátotta rendelkezésünkre. Ezeknél a forrásoknál más helységnévtárakhoz hasonlóan mi sem jelöljük a forrásokat. 68