Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 4. szám - Major Zoltán László: Megjegyzések a Hajdúkerület és Bihar megye történeti helységnévtárának készítése közben felmerülő problémákról / 64–69. o.

MAJOR ZOLTÁN LÁSZLÓ Megjegyzések a Hajdúkerület és Bihar megye történeti helységnévtárának készítése közben felmerülő problémákról A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár- és Dokumentációs Szolgálata 1987-ben kiadta Fejér megye történeti helységnévtárát (1773—1808).* Ezt követte 1988-ban Pest—Pilis—Solt megye és a Kiskunság helységnévtára ugyanezen időhatárokkal. Megtudhattuk az utóbbi kiadványból, hogy előkészületben van Nógrád megye, Heves—Külső—Szolnok megye és a Jászság, valamint Árva megye helységnévtára is a már jelzett időkeretben. A fentebb említett feldolgozások sorát fogja — remélhetőleg — gyarapítani a Hajdúkerület és Bihar megye helységnévtára is, melynek feldolgozási munkálatai befejeződtek. A sorozat fő célkitűzését a szerkesztő úgy határozta meg, hogy ,,a források biztosította lehető legnagyobb teljességgel leírja a történeti Magyarország településeit (beleértve a külterületi lakott helyeket is), az önálló névvel bíró pusztákat, illetve megkísérelje visszatükrözni a korabeli települések fontosabbnak ítélhető demográfiai, gazdasági jellemzőit." Szaszkóné Sin Aranka szerkesztő a sorozat céljáról és tartalmáról 1987. nyarán írt cikkében

1 ismertette az előző korok történeti forrásait, részletesen tárgyalta a XVIII. század végi források helyzetét, történetét és forrásértékét, az eddig elkészült helységnévtárak jellegét, a kiadásra kerülő sorozat tematikáját. Történeti visszatekintésében arról is szólt, hogy II. József korának adatgyűjtését a nagyszabású reformok motiválták. Magyarországon is nagymérvű adatgyűjtések, összeírások sora készült el 1780 és 1790 között, amelyeknek részben vagy egészben fennmaradt anyaga részletes leírást ad a történelmi Magyarország településeiről. Az általános források idevonatkozó adatai — melyekkel a helységnévtárak írói és mi is dolgoztunk — az említett korszakra, a XVIII—XIX. század fordulójára tartalmaznak információkat. Első ezek közül a Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása.

2 Ez a munka közli a helységek főbb adatait, nevét, jogállását, az ott anyaegyházzal bíró felekezeteket, a tanítók számát és a többségi nyelvet. Ez az összeírás azonban csak elvétve terjedt ki a pusztákon lévő településekre. Az 1780—81-ben készített, az ország településeit és igazgatási viszonyait rögzítő Tabella Locorum a következő forrásanyag.

3 Adatbázisunk közigazgatási gerincét ez képezi. Megyénként, ezen belül járásonként felsorolja a településeket, megjelöli jogállásukat és a különböző nyelven használatos elnevezéseket. A népességgel bíró prédiumokat is regisztrálja. Azt is megadja, hogy az illető helység a római katolikus, a görög katolikus és a görögkeleti egyházszervezetben -mely püspöki székhelyhez tartozott. A népesedési adatokat a II. József-féle népszámlálás szolgáltatja. Ebből az * Folyóiratunk 1988/3. száma recenziót közölt a kötetről. 64