Levéltári Szemle, 39. (1989)
Levéltári Szemle, 39. (1989) 4. szám - Kovács Béla: A Heves Megyei Levéltár új épületegyüttesének kialakítása / 22–31. o.
megtestesülő valóságát jelentős eredménynek, vagy a kompromisszumok sorozata nyomán 'kialakult félsikernek minősíti. Az itt látható fényképek és rajzok csak módjával segíthetik elő a reális értékelést, ezért javasolom az érdeklődőknek, hogy helyszíni benyomásaik alapján alakítsák ki véleményüket. Az alábbiakban szükségesnek tartok azonban néhány jellemző adatot közölni az épületegyüttesről. A telek méretét és az épületek egymáshoz való viszonyát az 1. sz. ábra mutatja. A levéltár gyalogosan a Lenin út 140. szám alatti vasrácsos kapun keresztül, egy bokros-fás allén közelíthető meg, gépkocsival a Lenin útról nyíló Vincellériskola utca—Ifjúság útja útvonalon lehet behajtani udvarára. A B épületben 9 iroda, az előadóterem, a könyvtár, a kutatóterem és a szükséges szociális helyiségek kaptak helyet. Ennek az épületnek a padlásterében vannak a gázkazánok, amelyek mindhárom épület melegvíz-cirkulációs központi fűtését szolgálják. A kutatóteremből egy nyaktagon keresztül lehet a C jelű raktárba átjárni. A 33 X 16 méter alapterületű épület 6 m belmagasságú, tehát kétszintes ugyan, de csak a hossztengelyében húzódó 1,5 m széles közlekedő folyosónak van épített födémje. A földszinti folyosó mindkét oldalán 4—4, 7,2 X 6,5 m belső alapterületű, 6 m magas raktárblokk helyezkedik el, amelyek mindegyikén 4—4, összesen 32 vaslemezből készült tolóajtó vezet be a Dexion—Salgó elemekből épített állványzat közé. Az emeleten is hasonló a helyzet, de ott az állványközök járószerkezetét rácsos elemekből alakítottuk ki. A raktár befogadóképessége 6400 polcfolyóméter, s ez azt jelenti, hogy a „gardróbrendszerű" raktározási móddal a légtér kihasználtságát a hagyományos 40%-ról 56%-ra tudtuk növelni. (2. és 3. sz. ábra.) A földszinti állványközök közepén, a járószint alatt kialakított csatornákban vasrácsokkal fedve húzódnak a központi fűtés bordáscsövei, s minden egyes; raktárblokk szellőztetését 1—1 nagy teljesítményű, kézzel kapcsolható ventillátorral tudjuk a szükségletnek megfelelően szabályozni. A raktárba füstérzékelős riasztórendszert is elhelyeztettünk. Az A épületbe a raktárból egy nyaktagon keresztül is át lehet járni, de a főhomlokzaton is van két bejárat. A raktár- és rendezőhelyiségeken kívül egy 3 egymásba nyíló szobából álló műhelyrész, irodák és szociális helyiségek, egy különbejáratú vendégszoba, valamint egy karbantartó műhely is található az épületben. A teljes épületegyüttes helyiségeinek négyzetméterben megadott alapterületi megoszlását az alábbi táblázatban foglaltam össze: ABC Ossz. % Iroda 55 173 — Kutató — 42 — Műhely 88 — — Rendező 86 — — Raktár 328* 116* 730* Előadó — 28 — Vendégszoba 41 — — Egyéb** 62 134 143* Összesen 660 493 873 2026 100,00 * = két szinten ** == szociális helyiségek, közlekedőterek o/ 0 — az összes alapterülethez viszonyítva 228 11,25 42 2,07 88 4,35 86 4,25 1174* 57,95 28 1,38 41 2,02 339 16,73 30