Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 4. szám - Kovács Béla: A Heves Megyei Levéltár új épületegyüttesének kialakítása / 22–31. o.

E hirtelen jött lehetőség pénzügyi fedezetét fenntartónk nem tudta azonnal biztosítani. Emiatt tartanunk kellett attól, hogy másnak ajánlják fel az épületet. Gondunkat elmondtuk Dr. Varga Jánosnak, a Levéltári Igazgatóság akkori vezetőjének. Segítő támogatása következtében a Levéltári Igazgatóság 1973. június 12-én kelt 51. 757/1973. X. számú levelében az alábbiakat közölte: „Amennyiben a Megyei Tanács a levéltár számára a nyomdaépület megszerzését előirányozza, az átalakítás anyagi szükségletét a megye V. ötéves tervébe beállítja, a Művelődésügyi Minisztérium az V'. ötéves terv kialakítása során a tanácsi fejlesztési alap részeként az épület átalakítására 5—6 millió forintot figyelembe vesz." E kétségtelenül jelentős elvi állásfoglaláson kívül a minisztérium azonnal átutalta a megyei tanácsnak a kezelői jog átvételéhez szükséges 3 millió forintot. A gyors segítség elhárította annak veszélyét, hogy az épületet valaki más szerezze meg. Bár a nyomda csak 1976-ban adta volna át ezt, a megyei tanács tervosztálya a 3 millió forintot azonnal átutalta a vállalatnak, és így olyan döntés születhetett, hogy az V. ötéves terv (1976—1980) első felében el fog készülni a helyreállítás. Tekintettel arra, hogy az épület egy része műemléknek minősült, igényes helyreállítási munkára kellett számítani. Célszerűnek látszott az is, hogy a viszonylag kis területű hátsó udvaron néhány toldalékot elbontva új raktárát is építsünk. A szükséges költségek megtervezése érdekében 1974 áprilisára előzetes program, a következő év májusára tanulmányterv készült. A tervezés során 12 000 fm-es raktári férőhelyet sikerült kialakítani a szükséges egyéb helyiségeken kívül, de a számított költségek több mint 20 millió forintot tettek ki. Fenntartónk az V. ötéves terv időszakára azonban csak mintegy 10 millió forint fejlesztési lehetőséget tartott reálisnak. A tervezést végző Kocsis József és Kiss Csaba építészmérnökkel, a Heves Megyei Tervező Vállalat munkatársaival többszörösen konzultálva arra a felismerésre jutottunk, hogy egy ugyanilyen befogadóképességű, de teljesen új, funkcionális épület költségei kevesebbet tennének ki, mint amennyibe a nyomda átalakítása kerülne. Ezért 1976 februárjára egy olyan vázlattervet készítettek, amely egy 600 négyzetméteres központi épületből és egy 7200 fm anyag befogadására alkalmas raktári egységből állt, s a számított költségek nem érték el a 8 millió forintot. Ez a terv alkalmas volt arra, hogy a február 10-én tartott vb-ülésen megszülethessek a végleges döntés: az V. ötéves terv első felében új levéltárat kell építeni! 2. Egy meg nem épült levéltár Az elkészült vázlatterv ismeretében nyilvánvaló volt, hogy az építkezés feltétele a megfelelő telek megszerzése. A város belső területén azonban ilyet nem találtunk, illetve némelyiken elfért volna a tervezett épület, de a későbbi bővítésre már nem lett volna lehetőség. Ezért célszerűbbnek tartottuk, ha olyan beépítetlen területet keresünk, ahol az építkezést nehezítő megkötöttségekkel csak módjával kell számolnunk. A városi tanács illetékes osztálya a város déli részén, az egriek által Kanadának nevezett városrészben, a Pozsonyi utcában ajánlott fel fél hektárnyi területet, amely a Szőlészeti Kutatóintézet kísérleti parcellájának egy része volt, további művelésre már nem alkalmas szőlőtáblákkal, 23