Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 4. szám - "Ne tévesszünk utat!": a Magyar Levéltárosok Egyesületének vándorgyűlése Nagykőrösön / 3–21. o.

lési szabályzatok minden változtatás nélkül maradjanak érvényben. Nem szükséges változtatás az iskolák, kórházak és egyéb típusszervek esetében sem. — Az államigazgatás felső szintjén és az egyedi jeladatokat ellátó intézmények, intézetek esetében viszont indokolt, hogy az irattári terv elkészítése az illetékes levéltár (esetleg a levéltári hatóság) közvetlen részvételévél történjék meg. Ennek módját részletesen is szabályozni kell. Az iratok levéltárba adásának időpontjával kapcsolatos jelenlegi szabályozás — az állami szervek egészét illetően — alapos átdolgozásra szorul. Követelménnyé kell tenni — a jelenleg csak irányelvként megfogalmazott — azon szabályt, hogy a levéltár csak teljes és lezárt évfolyamokat vesz át. Figyelembe kell venni továbbá az általános kutatási időhatárt. Ebből következően a levéltárba adás legkorábbi időpontját 25 évben, a legkésőbbit pedig 30 évben célszerű megállapítani. b. Levéltár és irattár kapcsolata A köziratok sorsának figyelemmel kísérése, valamint az irattári selejtezések feletti felügyelet változatlanul fontos levéltári feladat kell hogy maradjon. A felügyeleti jogkör jellege és tartalma azonban lényeges módosításra szorul. — A köziratok levéltári felügyelete tudományos cél — a történeti forrásbázis gyarapítása — érdekében végzett szakmai tevékenység. Ennek érdemi gyakorlásához a levéltáraknak megfelelő jogosítvánnyal kell rendelkezniük, de ez nem terjedhet ki az iratkezelési szabályzatok végrehajtásának hatósági jellegű, formális ellenőrzésére. Az iratok sorsának figyelemmel kísérése, a levéltárba kerülő iratokra vonatkozó információk összegyűjtése és nyilvántartása az állami szervekkel kialakított jó partneri viszonyt és nem valamilyen hierarchikus függőséget feltételez. — Abban az esetben, ha az államigazgatás felső szintű szervei, továbbá az egyedi feladatokat ellátó intézmények és intézetek irattári terveiket az illetékes levéltárral közösen fogják elkészíteni, az irattári selejtezés érdemi munkájába a levéltárosoknak közvetlenül is be kell majd kapcsolódniuk. Az iratok levéltári szempontú értékelésénél a végső döntés joga feltétlenül őket kell hogy megillesse. 2. Gazdasági szervek A gazdasági szervek irattári anyagának archiválása megoldatlan probléma. A legsürgetőbb feladat a jogutód nélkül megszűnő gazdasági szervek iratanyagának elhelyezéséről, átmeneti tárolásáról és ha indokolt, levéltári megőrzésbe adásáról való gondoskodás. Az elmúlt néhány évben ugyanis ez a kérdés jogilag is rendezetlenné vált, mivel a 30/1969. (IX. 2.) Korm. sz. rendelet vonatkozó előírásai mai körülményeink között már alkalmazhatatlanok. Elsősorban arra lenne szükség, hogy magas szintű szabályozás — nem feltétlenül a levéltári törvény — rendelkezzék a jogutód nélkül megszűnő gazdasági szervek iratainak sorsáról. E rendelkezés kiadásának egyetlen, de csak anyagi erőfeszítések árán elhárítható akadálya, az iratok elhelyezéséhez szükséges raktárak 'teljes hiánya. 3. Társadalmi szervek A társadalmi szervek, s tágabb értelemben a nem állami és nem állami tulajdonban lévő szervek és szervezetek iratait érintő szabályozási feladatok számbavételekor először is azt kell tisztázni, hogy az irattár keletkeztetője; 8