Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 4. szám - "Ne tévesszünk utat!": a Magyar Levéltárosok Egyesületének vándorgyűlése Nagykőrösön / 3–21. o.

„NE TÉVESSZÜNK UTAT! A Magyar Levéltárosok Egyesületének vándorgyűlése Nagykőrösön Az MLE 1989. augusztus 24—25-én Nagykőrösön rendezte meg éves vándorgyű­lését. Erdmann Gyula alelnök, a Békés Megyei Levéltár igazgatója és Böör László elnökségi tag, a Pest Megyei Levéltár nagykőrösi osztályának igazgatója vállalták magukra a szervezés mindig nehéz munkáját. Az ország politikai, társadalmi és gazdasági intézményrendszere átalakuló­ban van. A változások nyilvánvalóan erősen kihatnak a levéltárak működésére, feladatkörére és az általuk őrzött forrásanyag használatára, kutatására is. Olyan helyzetben vagyunk, amelyben a levéltárügy egész állását nemcsak célszerű, hanem kötelező is higgadtan átgondolni. Nem nehéz ugyanis megjósolni: hosszú távra meghatározó lesz szakmánk számára, hogy fel tudunk-e készülni a válto­zásokra, képesek vagyunk-e érdekeink (amelyek nem önös, hanem a nemzet evidens érdekei!) megfogalmazására és azok érvényesítésére? A kialakuló új in­tézményrendszerben való megfelelő elhelyezkedés ezen áll vagy bukik. Mind­ezzel összefüggésben felmerül a levéltári törvény megalkotásának igénye. Ügy véljük, helyesen döntött az MLE elnöksége tavasszal, amikor éves vándorgyű­lésének napirendjére tűzte a kérdés megvitatását, nehogy eltévesszük az utat! A városi művelődési házban közel száz levéltáros részvételével Erdmann Gyula elnöklete alatt folyt le a kétnapos tanácskozás. Kocsis Jánosné, Nagy­kőrös város tanácselnöke üdvözlő szavait követően az elnök rögtön program­változás bejelentésére kényszerült. A készülő informatikai, adatvédelmi tör­vényről szóló előadást mindannyian nagy érdeklődéssel vártuk, hiszen a levél­tári anyag használatát is alapvetően befolyásoló rendelkezésekről van szó. Sajnos a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője nem tudott eljönni, így be kellett érnünk a téma egy, igaz a levéltárakat közvetlenül érintő szeletével foglalkozó referátummal, amelyet a Művelődési Minisztérium Levéltári Osztá­lyának vezetőhelyettese tartott. Lakos János A levéltári kutatási korlátozások jelene és remélt jövője cím­mel, miután utalt a téma iránti hallatlan érdeklődésre, elsősorban a levéltár­használat külföldi, jogállamokban megvalósult szabályozását ismertette, amely­hez véleménye szerint nekünk is igazodnunk kell a jövőben. Egyetértését kife­jezve idézte az MLE sajtónyilatkozatában megjelent álláspontot, amely szerint: kutatási korlátozást csak a tényleg jogos magánérdek és a valóságos államérdek fennforgása esetén lehessen kimondani, általános alapelv az legyen, hogy min­den levéltári anyag szabadon kutatható. (A tájékoztató részletezésétől eltekint­hetünk, hiszen az előadó annak lényegét a Levéltári Szemle 1989/2. számában már megírta.) A helyi és megyei önkormányzati törvény szabályozási koncepciójáról tar­tott értékes előadást a Belügyminisztériumot képviselő Tóth Zoltán. Természe­ti

Next

/
Thumbnails
Contents