Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 3. szám - Ujlaky Zoltán: A Debreceni Kerületi Iparfelügyelőség iratai a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban, 1911–1944, 1945–1949 / 50–57. o.

ŰJLAKY ZOLTÁN A Debreceni Kerületi Iparfelügyelőség iratai a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban (1911-1944, 1945-1949) A kapitalizmus kibontakozásával, a technika fejlődésének 19. századvégi fellendülése idején szükségessé vált, hogy a gyárak, üzemek gépi berendezésének műszaki állapotát a hatósági szervek a munkások életének, testi épségének és egészségének biztosítása végett ellenőrizzék. Az üzemek tulajdonosainak a törvény előírta, hogy védőberendezéseket szereljenek fel a balesetet előidéző gépekre. Az iparügyi törvények, rendeletek végrehajtásának ellenőrzésére az 1893:28. te. alapján a kerületi iparfelügyelőségeket szervezték meg.

1 A felügyelőségek 1894. március 28-i hatállyal kezdték meg munkájukat. A kerületi iparfelügyelői intézmény hatásköre és szervezete a szakirodalomból ismert. Ezért csak röviden utalunk arra, hogy az iparfelügyelők végezték a gyárvizsgálatokat, melyeken a gyárakban és a nagyobb ipartelepeken ellenőrizték az ipari törvények és rendeletek megtartását, a balesetek megelőzését szolgáló rendelkezések végrehajtását. Az iparfelügyelők az iparfejlesztési teendőkben is közreműködtek, a kerületükben lévő gyárakat és ipartelepeket nyilvántartották, az ipari és gyári alkalmazottak helyzetéről, bérviszonyairól statisztikai adatokat gyűjtöttek. Ellenőrizték az ipari tanműhelyeket, az ipari tanonciskolákat, felügyeltek az iparvállalatoknak nyújtott segély felhasználására. A 17001/1901. K. M. sz. rendelet a gőzkazánok felülvizsgálatát is az iparfelügyelők feladatává tette. Az iparfelügyelő ellenőrző tevékenysége azokra az ipari üzemekre terjedt ki, amelyekben elemi erő által hajtott gépet használtak, vagy ha 20 alkalmazottat foglalkoztattak, továbbá a telepengedély alapján működő egyes üzemekre. Ezek a törvény szerint különösen veszélyes, vagy egészségtelen üzemek voltak. 1923-tól minden telepengedélyes üzem iparfelügyelői ellenőrzés alá került. A kerületi iparfelügyelők előbb a kereskedelemügyi miniszter fennhatósága alá tartoztak, majd az 1935:7. te. alapján az iparügyi miniszter felügyelete alá kerültek. Egy-egy kerület több megyét és törvényhatósági jogú várost is felölelt. A kerületek számát és területét a kereskedelemügyi, majd az iparügyi miniszter állapította meg, s ez többször változott. 1901-ben 17 iparfelügyelői kerületet szervezett a miniszteri rendelet, az 1930-as években 13 felügyelőség működött. Ezek egyike kezdettől fogva a debreceni Kerületi Iparfelügyelőség volt. A felügyelőség területi illetékessége Hajdú vármegyére és Debrecen törvényhatósági jogú városra terjedt ki. 1920—1940 között Bihar vármegye is a debreceni iparfelügyelőség kerületéhez tartozott, majd 1945-től ismét ide kapcsolták. A kerületi iparfelügyelők 1945 után is tovább működtek a korábbi jogszabályok alapján. Ügykörük azonban bővült: az 55000/1945. Ip. M. sz. rendelet 50