Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 3. szám - Kiss Mária: Az egyházi levéltárak szakfelügyeletének tapasztalatai / 3–10. o.

doktori disszertáció. Ugyancsak a levéltár is közreműködött az egyházmegye papjai történeti névtárának elkészítésénél. Az egyházi levéltárak munkatársai bekapcsolódnak az akadémiai bizottságok (VEAB), a megyei helytörténetírás munkájába. Előadásokat tartanak országos és helyi konferenciákon. Szinte valamennyi egyházi szaklevéltárat hagyományos jó kollegiális kapcsolat fűzi a megyei levéltárakhoz. Az állami levéltárak rendezvényein egyházi levéltárosok is tartanak előadásokat, találkozunk nevükkel, mint szerzőkével — levéltári kiadványokban. Megyei levéltár munkatársainak írásait egyházi tanulmánykötetekben olvashatjuk. Az egyházi szaklevéltáraknak — ahogy előzőekben többször elmondtuk — sok akadállyal kell szembenézniük, hogy eleget tudjanak tenni a kívánalmaknak, ha nem is úgy, ahogy tőlük várnák, és maguk a levéltárak is szeretnék. Ismert tény, hogy ezek a levéltárak nem azzal a céllal keletkeztek, hogy kutatási igényeket elégítsenek ki, céljuk valójában az iratok őrzése volt. Az új funkció új terheket hozott, személyit és anyagit egyaránt, és ezek a terhek akkor jelentkeztek, mikor az egyházak elsődleges feladatuk ellátásához sem rendelkeztek elegendő pénzzel. Az egyházmegyékben tett látogatások megerősítették azt a nézetünket, hogy az egyházmegyék vezetőinek szemlélete, segítőkészsége, a levéltári munka feltételeinek biztosításában, fejlesztésében nagy szerepet játszik. Fontosnak tartjuk, hogy a levéltárak vezetői rendszeresen tájékoztassák ordinariusukat a levéltárral kapcsolatos minden feladatról, gondról. Ügy véljük, hogy az anyagi, a személyi feltételek biztosítása, állami támogatás és egyházi hozzájárulás eredményeként valósulhat meg. Nehézségek valóban léteznek, de sok múlik a megértésen, a történeti értékek megbecsülésén. Sok múlhat a szakmai kapcsolatokon is, mert egymás gondjainak, lehetőségeinek megismerése a gyakorlatban valamilyen módon meghozza gyümölcsét. A Tudományos Minősítő Bizottság által kiküldött bírálóbizottság előtt 1989. június 7-én Tamáska Péter, az Űj Magyar Központi Levéltár főmunkatársa megvédte „Egy szakszervezet arculatának változásai a felszabadulást követő két évtized során" című kandidátusi értekezését. A bírálóbizottság Tamáska Péter számára javasolta a történelemtudomány kandidátusa fokozat odaítélését. *fHO.Q*J ÍX \ 10