Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 1. szám - G. Vass István: Egy kortörténeti mű 1920-ból: Balás Ádám: A proletárdiktatúra Békéscsabán / 23–36. o.

G. VASS ISTVÁN Egy kortörténeti mű 1920-ból Bálás Ádám: A proletárdiktatúra Békéscsabán 1919 inkább hasonlított az úgynevezett 50-es évekhez, mint az utóbbi két évtized szocializmuskoncepciójához.

1 A polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság kutatói számára ismert és nélkülözhetetlen forrásanyag az az irategyüttes, amely a Tanácsköztársaság Adatait Gyűjtő Országos Bizottság (TAGYOB) működésének eredményeként az 1920-as évek elején keletkezett.

2 Ismeretes, hogy a gyűjtést azzal a céllal indították meg, hogy eredményét majdan egészében, vagy legalábbis feldolgozott formában publikálják. A Bizottság részére beérkezett anyagokat túlnyomórészt jegyzők, rendőrtisztviselők, papok, tanítók, a helyi gazdasági élet egyes exponensei írták — kétségtelenül valamennyien az elutasítás álláspontjáról, olykor az izzó gyűlölet hangján. Valószínűleg mégsem helyes valamennyiüket sommásan ,,ellenforradalmár"-nak nevezni.-' Sokuk talán inkább megrettent értelmiségi volt, aki bizonyos fokig önmagát is marcangolva azon tépelődik, hogy mi történt, s hogy miért történhetett meg az, ami megtörtént. Az összegyűlt anyag feldolgozására — s még kevésbé publikálására — 1945 előtt nem került sor. Vélhetőleg azért, mert az elkészült jelentések, illetve a hozzájuk csatolt dokumentumok többsége nem azt a képet tükrözte, amelyet az ellenforradalmi rendszer szeretett volna. A felszabadulás — és különösen 1957 — után a kutatók széleskörűen hasznosították a TAGYOB fennmaradt anyagát, sőt Réti László egy szemelvénygyűjteményt is összeállított a jelentésekből. Az iratanyag sorsa azonban ennek ellenére bizonyos fokig még ma is hasonlít az 1945 előttihez. Az említett szemelvénygyűjtemény ugyanis — s részben a feldolgozások is — a forrásoknak elsősorban azokat a közléseit méltatták figyelemre, amelyek a polgári demokratikus forradalom, s főleg a proletárforradalom pozitívumaira, eredményeire, illetve a lakosság túlnyomó részének szimpátiájára, cselekvő részvételére vonatkoznak. Pedig, ha a történetírás komolyan veszi feladatát, s célok, szándékok, az összefüggéseikből kiragadott részeredmények előtérbe állítása helyett mindenekelőtt annak bemutatására törekszik, hogy „Mi is történt valójában?'"

1

, akkor — megfelelő forráskritikát alkalmazva természetesen — a forrásanyag egészét kell hasznosítania. A Tanácsköztársaság Adatait Gyűjtő Országos Bizottság felhívására készült az alcímben jelzett „mű" is, melynek egyetlen ismert kéziratos példánya az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének Archívumában található.

5 fpwKjü :.. Klasszika-filológusból kortörténész Bálás Ádám (1872—1932) az 1855-ben alapított, s a század utolsó évtizedére fokozatosan nyolcosztályossá fejlesztett békéscsabai evangélikus gimnáziumban a „történelem és a classica-philologia" tanára volt, mint ahogy azt kézira23