Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 2. szám - HÍREK - Gazdag István: Iratbegyűjtés, 1988: Hajdú-Bihar megyei tapasztalatok / 103–104. o.

Iratbegyűjtés 1988 Hajdú-Bihar megyei tapasztalatok A Levéltárak Ügyviteli Szabályzatának 47. §-a a levéltári anyag gyarapításának a következő területeit jelölte ki: iratátvétel, iratvásárlás, ajándékozás, valamint öröklés, beszolgáltatás, csere, saját előállítás, letét, levéltári kezelésbe véteL A levéltári anyag gyarapításának fő területe az iratátvétel. A szakirodalomban elvétve találunk e témakörre vonatkozó ismereteket. Szabó István „A magyar levéltárvédelem kérdése" c. alapvető tanulmányában az iratátvételt „ ... a le­véltárvédelemnek általában ideális végső eélja"-ként minősíti, a lebonyolítás „csupán a technikai szervezés kérdése". A neves történész-levéltáros fenti véle­ményét a harmincas évek elején az államigazgatástól való iratátvétel kapcsán fogalmazta meg. Az elmúlt közel hat évtized alatt változott a helyzet. Az irat­átvétel csak akkor lehet a levéltárvédelem „ideális célja", ha a levéltári rak­tár, ahova az anyag kerül, alkalmas iratanyag tárolására. Az iratanyag beszál­lítása pedig korántsem tekinthető egyszerű technikai szervezésnek. Az iratátvétel 19884)an komoly feladat elé állította levéltárunkat. Az előz­ményekről csak annyit, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár hosszú évek óta küzd raktárhiánnyal. Átmeneti megoldást jelentett az 1980-ban Hajdúböször­ményben megnyitott fióklevéltár, amely induláskor kb. 700 ifm. anyag bizton­ságos őrzésére, feldolgozására adott lehetőséget. A nyolcvanas évek közepére a megyei levéltár ismét súlyos raktári gondokkal küzdött. A fenntartó megyei ta­nács, mivel új levéltár építésére —• amely a levéltár komplex fejlesztésének egyedüli útja — nem volt lehetőség, átmeneti raktárakat bocsátott rendelkezé­sünkre, hogy ezzel elhárítsa a fenyegető működési zavarokat. 1986-ban a me­gyei tanács vezetői úgy döntöttek, hogy a szocialista kori anyag védelme, be­gyűjtése érdekében további raktárt kell biztosítani a levéltárnák. E határozat eredményeként 1988-ban egy közepes fióklevéltár nagyságú, korszerűen beren­dezett raktár kialakítása vált lehetővé. Levéltárunk e kedvező helyzetben terv­szerűen kimunkált iratbegyűjtési program alapján kívánta megszervezni a szer­vektől az iratátvételt. Felhívással fordultunk a megyében lévő iratképző szer­vekhez, hogy az átadásra váró történeti értékű iratok egy részét adják át a le­véltárnak. Elsősorban azokat a szerveket kerestük meg, amelyeknek eddig nem volt anyaguk a levéltárban, illetve csak az ötvenes évek elejéről adtak át cse­kély mennyiségű iratot. A megkeresett vállalatok, intézmények nem teljes név­sora: építőipari vállalatok, tervező vállalatok, állami gazdaságok, Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, Baromfifeldolgozó Vállalat, AGROBER Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tervező, Beruházási Vállalat, MÉH Nyersanyaghasznosító Vál­lalat, Finommechanikai Vállalat, HAJDŰ VOLÁN, Ruhagyár, Tejipari Válla­lat, Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat, Alföldi Vendéglátó Vállalat, XIII. Autó­javító Vállalat, Kötöttárugyár, Közúti Igazgatóság, Zöld Sándor Kórház, Do­103

Next

/
Thumbnails
Contents