Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 2. szám - KILÁTÓ - Barta László: A spanyolországi hungarica-kutatás története / 76–84. o.

Simancasban folytatta az államtitkársági íondban a „Németországi ügyek" sorozatban a levelezés (correspondencia) iratcsomóinak feltárását. Ennek a végére is jutott az 1613—1617. évek utolsó két csomójával (711., 712.). Ezután az államtanácsi jegyzőkönyveknek (consultas originales) a 2323. csomóval kezdődő alsorozata következett megszakítás nélkül a 2332-ig, vagyis az 1600—1631. évek anyaga. Itt több, magyar szempontból üres iratcsomó után átnézte a 2345. és 2346. csomót, az 1644—1645. évek iratait, majd ismét egyet ugorva a 2369—2372. csomókat 1659—1660-ból. Az átnézett iratanyagban számos kitűnő erdélyi vonatkozású dokumentum van, ezekről részletes regesztát készített, elvégezve a mikrofilmeztetéséhez szükséges adminisztrációt. Végül csináltatott 3 fénymásolatot a Buda visszafoglalásának iratait tartalmazó 3928. csomóból. Ütijelentését és mellékleteit átadta a MOL Reprográfiai Osztályának. Időközben kezdett kibontakozni a Buda és Magyarország felszabadításának 300. évfordulójára készülő nagy levéltári vállalkozások terve. így előtérbe került az 1683—1699. közötti évek európai, ezen belül spanyolországi iratainak minél teljesebb feltárása. Pálmány Béla, az Űj Magyar Központi Levéltár tudományos főmunkatársa már ezzel a határozott céllal utazott Spanyolországba. Mindössze két hétre fogadták, de ő három hétig maradt, s a rendelkezésére álló rövid időben igen eredményesen dolgozott. Simancasban az államtanácsi fond németországi ügyeinek Jegyzőkönyvek, rendelkezések, följegyzések (Consultas, decretos, notas) alsorozatában átfésülte a 3923. (1682. év), 3924. (1683. év), 3925. (1683. év), 3929. (1687. év) és 3930. (1688. év) iratcsomókat és belőlük 138 hungaricáról készített regesztát, és megcsinálta a mikrofilm-megrendeléshez szükséges adminisztrációt is. Madridban Bekény István útmutatása szerint a Külügyminisztérium Levéltárában dolgozott. Az 1981-ben kiadott levéltári kalauz (Guía del Archivo del Ministerio de Asuntos Exteriores) alapján, a Történelmi Levéltár fondcsoportban átnézte az 1. 1. 2. Követségi levelezések szekció Austria — 1828—1931 című sorozatának 1360. csomóját, és az 1834—1849. évekből 30 követi jelentést talált a magyarországi eseményekről. Ezeket előkészítette mikrofilmezésre. Miután új nyomot talált, ö is megkísérelte Sevillában, az Indiák Levéltárában követni az Amerikába vándorolt magyarokat. Egy 1547-ben kiadott könyvben bukkant rá egy mondatra, amely szerint Magyarországról származó katonák is részt vettek Peru meghódításában, de az iratanyagban erre nem talált adatot. Sevillát mint bő vizű hungarica-forrást már el kellene felejteniük a magyar levéltárosoknak . .. Buda visszavívásának és Magyarország felszabadításának 300. évfordulójára Budapest Főváros Levéltára azt a megbízatást kapta, hogy készítsen kiadványsorozatot. Ebben a hazai és az európai levéltárak bemutatkoznak, ismertetik az általuk őrzött anyagot, különös tekintettel a magyarországi felszabadító háborúra vonatkozó iratokra. Ebben a murikában kötelességszerűen részt vett minden magyar levéltár, a külföldiek közül pedig azok, akik vállalkoztak rá. A spanyol levéltárak közül egyik sem mutatott készséget a részvételre, azért a kiadó 1984-ben Barta Lászlót bízta meg a Buda expugnata és a Simancasi Országos Levéltár című füzet elkészítésével, úgy, hogy a munkából részt vállalt Pap Gáborné és Kalmár János is. 1985-ben ismét Barta László nyerte el az Országos Ösztöndíj Tanács jóváhagyását, hogy Simancasban lehetőleg teljessé tegye a korszak legfontosabb anyagának feltárását. A spanyol fél újra csak két hetet adott, Barta három hétig maradt. Az idő rövidsége miatt a madridi Nemzeti Történelmi Levéltárban csak az államtanácsi fond könyves anyagának leltárát (Sección de Estado. In83