Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 2. szám - KILÁTÓ - Barta László: A spanyolországi hungarica-kutatás története / 76–84. o.

egyetem, mind a sevillai egyházi könyvtár kézirattárában és az ősnyomtatványok között talált magyar vonatkozású műveket. A valenciai regionális levéltárban föllelt néhány 13. századi hungaricát, az ottani egyházi levéltárba azonban nem sikerült bejutnia. Sejtése szerint a valenciai egyetemi és székesegyházi levéltárak és könyvtárak még rejtenek magyar vonatkozású iratokat. Űtiprogramja Barcelonában, az Aragón Korona Levéltárában zárult. Itt kijelölt a levéltár irategyütteseiből néhányat, amelyekben — még Pap Gáborné eredményei után is — érdemes kutatni. Felhívta a figyelmet a segédletek hiányára, e sorok írója pedig a megfelelő paleográfiai ismereteket ajánlja a jövőbeni kutatók figyelmébe. 1979. november 27-én Madridban a Magyar Népköztársaság és Spanyolország kormánya szerződést kötött a kulturális és tudományos együttműködésről. Ezt az egyezményt a 13/1981. (V. 6.) MT számú rendelet hirdette ki. A VIII. cikk előirányozza a szerződő felek levéltárainak együttműködését és cseréit is. Az egyezmény csak a jóváhagyásról szóló jegyzékváltás napján, 1980. május 27-én lépett hatályba, azóta a spanyol—-magyar vegyesbizottság által öszszeállított munkaterv szerint minden akadémiai évben (június 30-ig) egy magyar levéltárost fogad a spanyol fél kapcsolatteremtés és levéltári kutatás céljából 30 napra, 1984 óta két-három hétre. A kiküldetésről az Országos Ösztöndíj Tanács dönt pályázat alapján. 1980-ban a pályázat nyertese nem utazott ki. Ez volt az a pillanat, amikor a spanyolországi hungarica-kutatás arra a pontra érkezett, hogy — az új és rendszeresnek ígérkező lehetőségek előtt — el kellett volna készíteni az eddigi vizsgálódások mérlegét. Ez elmaradt. 1981-ben Barta László utazott Spanyolországba. Munkaterve szerint a burgosi tartományi levéltárban, a Santiago de Compostela-i Székesegyház Levéltárában (Archivo de la Catedral de Santiago de Compostela), a madridi Királyi Történelmi Akadémia Könyvtárában és a Simancasi Országos Levéltárban szándékozott kutatni. A spanyol Kulturális Minisztérium (Ministerio de Cultura) Levéltári Igazgatóságán (Subdirección General de Archivos) azt az értesülést kapta, hogy Burgosban nincs hungarica, Santiago de Compostelá-ban jó magyar anyag van a középkori magyar zarándokokról, a másik két levéltárban várják. Santiago de Compontelá-ban nem volt szerencséje: a levéltáros még nyári szabadságát töltötte, a régi egyetem levéltáráról megállapította, hogy magyar szempontból érdektelen, a püspöki levéltár (Archivo Episcopal de Santiago de Compostela) a hivatali időben nem volt nyitva. Madridban folytatta és befejezte a Salazar y Castro-féle gyűjtemény indexeinek, a Pap Gáborné látogatása óta megjelent XLI—LXIX. köteteknek az átvizsgálását, de csak öt érdemes 17. századi hungaricát talált. Ezek egyike azonban igen érdekes: egy ismeretlen tiszt naplószerű, francia nyelvű beszámolója az 1683—1684—1685. évi magyarországi hadieseményekről 217 lapon. (Zombori István, a szegedi Móra Ferenc Múzeum tudományos munkatársa 1982ben teljes terjedelemben lemásoltatta és hazahozta.) Kiutazása előtt Barta elkövette azt a mulasztást, hogy nem tájékozódott kellően a simancasi hungarica-kutatás 112 éves előzményeiről és eredményeiről. Megelégedett azzal, hogy az Országos Levéltár korábban ott járt levéltárosai úgy vélték: szükség van a simancasi magyar vonatkozású anyag mikrofilmmásolataira, akkor is, ha azok kéziratos másolatban már megvannak az MTA Kézirattárában. Ezért arra törekedett, hogy a legfontosabb hungaricákat mikrofilmezésre előkészítse: regesztákat írt, jelzőcédulákat helyezett el a kiválasztott, de nem fóliáit iratokban, és kitöltötte a megrendelőlapokat is, tudni81