Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 2. szám - DOKUMENTUM - Gergely Jenő: A kormány és a katolikus püspöki kar 1950-es egyezményének történetéhez: dokumentumok / 46–72. o.

törvényes kereteken belül munkát vállalhassanak. Nagyon sok olyan van, akinek égen-földön senkije nincsen.. Rákosi Mátyás a minisztertanács elnökhelyettese: Hogyan akarnak elhelyezkedni? Czapik egri érsek: Varrnak, mosnak, az már további kérdés, hogy ezek mit csináljanak. Ápolónőnek bemehet egy egész csomó. 10.) Tekintve, hogy miként ismételten hangoztattuk, a szerzetesi élet az egyház alaptanításain épül, lehetővé kell tenni a szerzetesi utánpótlást, vagyis az utódok nevelését. Nem hiszem, hogy a jelen körülmények között olyan nagyon tolonganának, de ezt elvben lehetővé kell tenni. 11.) A kényszertartózkodásra ítélt szerzetesek írógépeik, bútoraik, legszükségesebb holmijaik adattassanak vissza. A jelen helyzet az, hogy egyes helyeken megengedték, hogy valamit magukkal vigyenek, de a legtöbb helyen még egy zsebkendőt sem engedtek elvinni. Fehérnemű, ruha nélkül, a legszükségesebb emberi szükségletek nélkül vannak és amikor iparkodtunk ezeket beszerezni a hívektől kegyelemadományként, akkor megtiltotta a rendőrség, és amikor azt kérdeztem, mit csináljak, azt mondta a rendőrkapitány, hogy menjek a pápához. A pápa messze van, de Darvas közel van, ezért a kultuszminiszterhez fordultam. Ott volt a pénzük és minden szükségletük. Rákosi Mátyás a minisztertanács elnökhelyettese'- A pénzt nem vitték el. Czapik egri érsek: Az Orsolyáknál a főnöknőt még a szobájába se engedték bemenni, 1 drb. zsebkendő az egész vagyona. Nálam 65 ember van és a legtöbbnek nincs semmilye (sic!), a ruháikkal takaródznak. Ludányban 30-an férnek el és 150-en vannak. A belügyből volt ott egy tisztviselő és meghallgatott. Ezek volnának a pontjaim, de azt hiszem, a kormánynak is lesznek bizonyos propozíciói. Rákosi Mátyás, a minisztertanács elnökhelyettese: Igen 'tisztelt értekezlet! Mi jobban szerettük volna, ha a kérdés felvetése a maga összességében történt volna, az amit itten az Érsek urak a szerzetesrendekkel kapcsolatban kifogás vagy panasz, vagy megértés tárgyává tesznek, az összefügg azzal a körülménnyel, hogy a katolikus egyház és az állam viszonya nincs rendezve. Az állam egyes intézkedéseknél vagy arra volna kényszerülve, hogy 60 szerzetesrenddel

32 tárgyaljon, vagy pedig intézkedjék minden tárgyalás nélkül. A kormány sokkal szívesebben tárgyalna valami központi szervvel, de ez a központi szerv

33 nem vesz tudomást a meglévő Népköztársaságról. Nagyon megnyugtató volna az az általános kijelentés, hogy természetesen Magyarországon is a katholikus egyház támogatja a békét, az atomfegyver ellen van. Ennek gyakorlatban az szokott a kifejezője lenni, hogy az illető egyház rendezi az állammal az ügyeit. Régen a püspöki kar és a szerzetesrendi vezetők, azonkívül hogy mindenféle szerződésük volt az állammal, még az illető államfőre fel is esküdtek, legutóbb Horthyra

34 és ez elég volt, hogy az állam és az egyház között a viszonyt normálisnak tekintsék. Nálunk ez a helyzet a katolikus egyházzal nincsen meg, a többi egyházzal megvan,

35 és amikor ilyen kérdések felmerültek velünk, odafordultunk az illető egyház hivatalos képviselőjéhez, akik az állammal megkötötték a megegyezést és azon keresztül el tudtunk intézni olyan komplikált kérdéseket, mint 23.000 drb. kálvinista föld-tulajdon átvételét.

36 Az államnak nem élvezet az, hogy az illetékes szervezet vezetői nélkül rendelkezzen. Adva van egy szituáció, és mivel a mi feladatunk, hogy gondoskodjunk az ügyek viteléről, mi gondoskodunk. Egyelőre az a helyzet, hogy a kormány ismételten megpróbálta a megegyezést a katolikus egyházzal, de semmi nem jött ki belőle. A hivatalos tárgyalások félbeszakadtak. Nem akartunk mi ilyen óriási paragrafus-idézeteket, és ha nincs kivel tárgyalni és az események sürgetnek bennünket, az állam kénytelen olyan intézkedéseket tenni, ami fájdalmas lehet. Ez nemcsak a szerzetesrenddel, hanem a kapitalistákkal is előfordult, amelyek 10 munkáson felül dolgoztak és bizonyos technikai felszerelésük volt, egyik napról a másikra elvettük, anélkül, hogy előre megkérdeztük volna őket.

37 Mi is természetesen jobban örültünk volna, ha annak a 6000 középiparosnak lett volna egy csúcsszervezete és meg tudtunk volna vele egyezni. De mindenki tudja, hogy vannak intézkedések, amelyeket nem lehet végrehajtani. Engem meglepnek ezek a javaslatok, ez mind olyan külső kezelés, magának a dolognak a lényegére nem megy.

38 Itt a kiinduló pont az, hogy továbbra sem lesz az állam és egyház között semmiféle megegyezés a szerzetesrendre vonatkozólag. Én figyelmesen elolvastam, amit Grősz kalocsai érsek írt a vallás- és közoktatásügyi miniszternek, amelyben benne van, hogy a szerzetesrendek az anyaszentegyháznak elválaszthatatlan rendjei. Én nem vagyok teológus, de ha elválaszthatatlan részei, akkor nem lehet őket egy kérdés megoldásánál leválasztani, hanem 58