Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 2. szám - DOKUMENTUM - Gergely Jenő: A kormány és a katolikus püspöki kar 1950-es egyezményének történetéhez: dokumentumok / 46–72. o.

meggyorsították volna.

23 Ez nem történt meg. Felkéri Grősz kalocsai érseket, hogy javaslatát mondja el. Grősz József kalocsai érsek: A püspöki kar június hó 27.-én levelet intézett a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnökéhez,

20 a levelet másolatban megküldte a vallás- és közoktatásügyi miniszternek is, melyben felhívta a kormányzat figyelmét a szerzeteseket ért sérelmekre, az iskolák államosítási törvényén túlmenő lakás, kert, házrészek elfoglalására. Idézet a levélből: „A vallás szabad gyakorlásához hozzátartozik a szerzetesi életforma zavartalansága. A sérelmek beleütköznek a Népköztársaság Alkotmányának 54. és 49. §-ába, amely az állampolgárok bármilyen hátrányos megkülönböztetését nemek, felekezetek, vagy nemzetiségek szerint a törvény szigorúan bünteti. Az 57. §. biztosítja a polgárok személyi szabadságát és sérthetetlenségét. A sérelmes jelenségek mindenütt mély felháborodást váltottak és váltanak ki a katholikus hívők körében. A szerzeteseket nagyra becsülték és tisztelettel, szeretettel vették körül. A felháborodást lehet negligálni, de nem lehet azt, hogy máris megingatták mindenkiben a törvényekbe vetett hitet és a demokratikus rendszerbe vetett bizalmat. A katholikusok várakozásának teszünk eleget, akkor, amikor a szerzetesekért felemeljük szavunkat és védelmet kérünk és azt kérjük, hogy a minden állampolgár számára biztosított szabadságjogokat az ő számukra is biztosítsák. Kénytelenek leszünk híveinket tájékoztatni, nehogy kötelességmulasztásért vádoljanak."

27 E levelünk válasz nélkül maradt és az április 15.-én a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökéhez, a miniszterelnök, a miniszterelnökhelyettes és a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez

28 intézett levelek is, amelyben szintén sérelmek orvoslását és 10 tagú küldöttség fogadását kértük. Ilyen előzmények után adta ki a püspöki kar május 30.-i értekezletén megbeszélt, június 3.-án kiadandó körlevelét és felhívta a híveket a szerzetesekért való segítségre és értük való imádkozásra. A körlevél felolvasása előtt a magyarországi katholikus egyház történetében példátlan események uralkodtak, a Jugoszláviával határos részekről, Szentgotthárdról elhurcolták a szerzeteseket és internálták őket. E megdöbbentő jelenségek az ország minden részében, június 18.-ról 19.-re virradó éjszaka megismétlődtek. Ebből meg kellett győződni, hogy tervszerű üldözésről van szó. Ilyen körülmények között a vallásszabadság hirdetése illuzórikussá válik. A június hó 20.-án kelt levelet ezért írták meg. Főpásztori kötelesség a szerzetesek védelme, és a Magyar Népköztársaság érdekéről van szó. A szerzetesek magukra vették a keresztet. A szerzetesekkel való elbánás senkit sem nyer meg a Magyar Népköztársaság ügyének, sőt több embert el lehet fordítani tőle. Karhatalommal féken lehet ezeket tartani, de nem arra van szükség. A Magyar Népköztársaság érdekében is megnyugtató módon kell a szerzetesek ügyét megoldani, hogy ez lehetséges-e és hogyan, ez az értekezlet feladata. A 8130/1939. M. E. sz. rendelet, 1. §. b) pontja, a 228.0101948. (IV. 1.) B. M. sz. rendelet 2. §-a alapján történne. A 728.100/1948. B. M. sz. rendeletet a Magyar Közlönyben nem, sikerült megtalálni és ehhez nem tud hozzászólni. A 8.130/1939. M. E. sz. rendelet 1. §. b.) pontja a rendőrhatóság azokat a személyeket, amelyek bizonyos községben, vagy az ország bizonyos részében való tartózkodása a közrend, vagy más állami érdekből aggályos, tartózkodási helyükről, községükből, illetőségre tekintet nélkül kitiltja és az ország más helyén rendőrhatósági felügyelet vagy őrizet alá helyezésüket rendeli el. A rendeletet a minisztérium a honvédelemről szóló 1939. évi 2. te. 150. §.-ában kapott felhatalmazás alapján adta ki. 1.) pont: háború idején, vagy az országot közvetlenül fenyegető háborús veszély esetében a minisztérium valamennyi tagiának felelőssége mellett, a törvényhozás további rendelkezései megtalálhatók a 142—170 §-ban. A honvédelmi törvény 150. §-ra való hivatkozás, a kiadott 8.130/1939. rendelet tehát a kormánynak adott kivételes hatalom alapján kiadott rendelete és kérdés, hogy egyáltalán érvényben van-e. Az 1939. évi 2. te. 141. §. 7.) pontja, a minisztérium rendeletében határozza meg és teszi közzé azt a napot, amelytől kezdve a kivételes hatalom igénybevétele beáll. 8.) pont az országot közvetlenül fenyegető veszély [esetén — G. J.] igénybevehető kivételes hatalom megszűnik, ha a háború az előzetes közzétételtől 8 napon belül nem tör ki. ha csak a meghosszabbításhoz az Országgyűlés hozzá nem járul. A háború 1945-ben megszűnt, arról, hogy a közzététel rendeletben megtörtént volna, nincs tudomása, azt hiszi, hogy a 8130/1939. sz. rendelet érvényben van. Meg tudja érteni, hogy egyes személyek kitiltása bizonyos helyről indokolt, utasítsák ki, de hagyják békében azokat, akik senkinek sem vétettek. Lehet, hogv egyesek ellen kifogás merült fel, de mi köze ehhez azoknak a testvéreknek, akik egész nap dolgoznak és imádkoznak, vagy azoknak, akik 80 évesek, betegek és nincs más kívánságuk, mint nyugodtan meghaini. Felháborító volt az eltávolítás módia is. Akiket jogosan távolítanak el valahonnan, azokat nem kell éjszaka elvinni, világos 56