Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 2. szám - Heindl, Waltraud–Malfer, Stefan: Az osztrák minisztertanács jegyzőkönyvei, 1848–1867: egy kétoldalú vállalkozás / 37–45. o.

'3 Ehhez a problémához Erdmann: „A magyarázó jegyzet nem törekszik a vizsgált tárgy kimerítő bemutatására és nem akar elébevágni a történetírásnak, hanem a forráskiadvány használójának munkájához és a forrásértelmezéshez nyújt meghatározott segítséget." (A Birodalmi Kancellária iratainak bevezetője XII.) 14 A mai történetírás súlyponteltolódásának és az „értelmezési tendenciák" változásának hatását a pápai nunciatúra jelentései alapján Heinrich Lutz elemezte, aki bemutatta e források értékelésének különböző aspektusait és új szempontok szerinti felhasználásának lehetőségét: Die Bedeutung der Nuntiaturberichte für die europáische Geschichtsforschung und Geschichtsschreibung. In: Quellén und Forschungen aus italienischen Archíven und Bibliotheken 53 (1973) 152—167. 15 A hivatalnokréteg társadalomtörténetének vagy az ausztriai vasútépítés történetének kutatásához — hogy csak két példát említsünk — megkerülhetetlenek a minisztertanácsi jegyzőkönyvek. 16 Josef Redlich, Das österreichische Staats- und Reichsproblem. Geschichtliche Darstellung der inneren Politik der habsburgischen Monarchie von 1848 bis zum Untergang des Reiches 1: Der dynastische Reichsgedanke und die Entfaltung des Problems bis zur Verkündigung der Reichsverfassung von 1861 (Leipzig 1920) XII. 17 A kvantitatív tartalmi elemzések alkalmazására vö. Heinrich Best, Die quantitative Analyse inhaltlicher und kontextueller Merkmale historischer Dokumente. Das Beispiel der handelspolitischen Petitionén der Frankfurter Nationalversammlung. In: Heinrich Best—Reinhard Mann (Hg.), Quantitative Methoden in der historisch-sozialwissenschaftlichen Forschung (Historisch-sozialwissenschaftliche Forschungen. Quantitative sozialwissenschaftliche Analysen von historischen und prozessproduzierten Daten 3, Stuttgart 1977) 162—206. 18 Rumpler, Einleitungsband 13. 19 Johann Gustav Droysen, Historik. Vorlesungen über Enzyklopádie und Methodologie der Geschichte, hg. von Rudolf Hübner (Darmstadt 4

1960) 134. A részletes forráskritikai megjegyzések a bevezetőkben találhatók. 20 A forráspublikáció keletkezéséről vö. Friedrich Engel-Janosi, Zur Geschichte des österreichischen Aktenwerkes über den Ursprung des ersten Weltkriegs. In: Zeitgeschichte 5/2 (1977) 39—52. Űj egyházmegyei levéltárat avattak az ausztriai Linzben ez év márciusában. A linzi egyházmegyét mai szervezetében 1902-ben hozták létre. Legrégebbi iratai az ún. „passaui akták", amelyeket az egyházmegye alapításakor vettek át, 1783—85-ben. Dr. Rudolf Zinnhobler egyetemi tanár, a levéltár igazgatója elmondotta, hogy külön gonddal foglalkoznak évek óta a pap nélkül maradt plébániák iratanyagának biztonságba helyezésével. A fokozott iratbegyűjtés és az egyre növekvő tudományos érdeklődés tette szükségessé a papnevelő szeminárium épületében lévő levéltár jelentős bővítését. A katolikus egyházmegyei levéltár saját tanulmányköteteket is ad ki. 45