Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 2. szám - Vonyó József: A Nemzeti Egység Pártja iratanyagának forrásértékéről / 14–26. o.

B) Módszertani vonatkozások I. E szempontok vizsgálata, az adatok csoportosítása és feldolgozása sokféle módon történhet. A — községenként, választókerületenként és vármegyénként, — havonta, negyed-, félévenként vagy évenként rendszeresen kitöltött, — országos méretekben összegyűjtött és összegzett, — alapvétő fontosságú és egymáshoz kapcsolódó kérdésekben, — pontos, számszerű adatok sorát tartalmazó kérdőívek lehetővé teszik 1. egy-egy történeti jelenségnek, szempontnak vagy a politikai struktúra egy egész átfogható részének, 2. tetszőleges területi egységenként, 3. eltérő időmetszetekben vagy folyamatában történő vizsgálatát. Ezáltal mód nyílhat egyrészt a területi sajátosságok árnyalt bemutatására, másrészt a változások tendenciájának és dinamikájának pontos ábrázolására. 4. Mindezt megkönnyíti (és egyben politikatörténeti vonatkozásban egyedi lehetőséget jelent) az a tény, hogy a kérdőívek számítógéppel is feldolgozhatók. (Ennek — a kérdések jellege szempontjából adekvát — módszerei külön kidolgozhatók, illetve kidolgozandók.) így az 1930-as évek nagy részének politikai viszonyairól megrajzolható kép (elvileg) statisztikai pontosságú is lehet. II. A kérdőívek forrásértékének korlátai • 1. Számolnunk kell azzal (különösen a községi adatlapok esetén), hogy a) hiányosan töltötték ki őket, h) becsült, ellenőrizetlen, előző hónapok kérdőíveiből kontroll nélkül átvett — mindezek következtében pontatlan — adatokat tartalmaznak. Okai: — A nagyrészt alacsony műveltségű, kevés politikai, szervezési, adminisztrációs ismerettel, gazdaságának vezetése miatt csekély szabadidővel rendelkező parasztok (mint NEP-elnökök és -titkárok) számára, — a (gyakran terjedelmes) kérdőívek kitöltése, az adatok összegyűjtése terhes, nem szívesen végzett feladat volt. — A vezetők közül sokan nem politikai meggyőződésből, hanem valamilyen kényszer hatására vállaltak tisztséget. — A Gömbös-kormány, illetve a pártvezetés politikai gyakorlata következtében NEP-vezetőként karriert lehetett elérni (pl. többen lettek ily módon országgyűlési képviselők), ezért sokan érdekeltnek érezhették magukat a helyzet (a jelentések adatainak) megszépítésében. Mindezek miatt a kérdőívek kritikával kezelendők, adataik ellenőrizve használhatók fel. Erre lehetőséget nyújtanak maguk az adatlapok azáltal, hogy ugyanazon kérdésekben — más-más vezetőktől, vagy — ugyanazoktól a vezetőktől eltérő időpontban és különböző összefüggésekben kértek jelentést. így a kérdőívek információi más típusokkal, illetve más források (választási iratok, közigazgatási iratok, sajtó stb.) adataival összevetve készben ellenőrizhetők. 2. A felhasználás legfőbb (alapvető) akadálya, hogy e kitöltött kérdőívek közül eddig rendkívül kevésről tudunk. Az egyes dokumentumok korabeli pá24