Levéltári Szemle, 39. (1989)
Levéltári Szemle, 39. (1989) 2. szám - Vonyó József: A Nemzeti Egység Pártja iratanyagának forrásértékéről / 14–26. o.
zött sok a hasonlóság, sőt azonosság. Ennek magyarázata, hogy vagy nem azonos felettes szervnek küldték a hasonló szerkezetű jelentéseket, vagy a jelentést küldő szervezet volt eltérő. A kérdéseket tartalmuk és ebből következő forrásértékük szerint az alábbi módon csoportosíthatjuk: I. A NEF'-szervezetek helyzetére vonatkozó kérdések 1. A NEP taglétszámának alakulása és társadalmi bázisa a) A kérdőívek nagy része [(1)—(7)] adatokat tartalmaz (községenként, választókerületenként vagy megyénként) nemenkénti bontásban — a választók, — a választójoggal bíró NEP-tagok, — a választójoggal nem rendelkező 24 éven felüli NEP-tagok, — a 24 éven aluli ifjúsági tagok számára vonatkozóan. Mindezek alapján pontosan megállapítható a kormánypárt tagjainak aránya a választóik között, valamint nemek és politikai jogok szerinti megoszlásuk. A NEP társadalmi bázisának pontos feltérképezésére adhatnak lehetőséget a kiküldött „Párttagsági belépési nyilatkozatok" (18), melyeken feltüntették valamennyi tag életkorát és foglalkozását is. b) Az alakuló zászlóbontó gyűlések jegyzőkönyveinek (11) szöveges része (a felszólalások részletes ismertetése) — más források (a többi kérdőív részletező mellékletei, a vidéki vezetők, szervezők levelei stb.) adataival kiegészítve J— jó lehetőségeket nyújt az egyes társadalmi (foglalkozási, szociális, vallási, nemzetiségi stb.) csoportok, rétegek csatlakozása vagy elzárkózása (indokainak viszonylag pontos feltárására. így nemcsak statisztikai, hanem politikai szempontból is elemezhető a NEP társadalmi bázisának alakulása. c) A kérdőívekben szereplő kérdések egy másik — a tagsági díjat fizető rendes és pártoló, •— a jelvényt vásárolt, — a tagsági jegyet kiváltott tagok számára vonatkozó csoportja, illetve a rájuk adott válaszok arról adnak számszerűen pontos információt, milyen erős volt a tagok szervezeti kötődése EL párthoz. A tagsági jegy kiváltása, a tagdíj (vagy pártoló tagdíj) fizetése, a jelvény megvásárlása és viselése részben anyagi áldozatot követelt, részben a párttagság nyilvános vállalását jelentette a település lakossága előtt. E kötődésekkel (és a belőlük fakadó kötöttségekkel, kötelezettségekkel) kívánták biztosítani a NEP vezetői, hogy pártjuk tagjai Gömbös politikájának feltétel nélküli kiszolgálóivá váljanak, széles és stabil társadalmi bázist biztosítva számára a hatalom teljes kisajátításához, a totális állam megteremtéséhez. 13 Ebből a szempontból is fontos forrás a „Párttagsági belépési nyilatkozat", melynek aláírásával minden tag írásban vállalt kötelezettséget Gömbös támogatására. 2. A párt különböző szintű vezetői Több kérdőív [(2), (4), (5), (11), (15)] tartalmaz a község (város) NEP vezetőire vonatkozó kérdéseket. Ezek alapján feltérképezhető a tisztségviselők (elfiök, vezető titkár — és helyetteseik —, a női, ifjúsági, gazdasági, népművelési és propagandacsoportok vezetői, a városrészi elnökök, alelnökök, körzeti titkárok) kor, vallás és foglalkozás szerinti megoszlása. 3. A NEP-szervezetek működése 19