Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 2. szám - Lakos János: A levéltári kutatási korlátozások elvei / 3–13. o.

17 Vö. Sólyom László, i. m. 30. 18 Az 1987. évi 5. tvr. általánosságban jelölte ki a titokvédelem alá tartozó ügyköröket. A végrehajtáson azonban sok múlik. Mindenesetre a főhatóságok által meghatározott titokköri listák nem nyilvánosak, s így nem ítélhető meg a titkosított adatok köre. Feltétlenül szükség van a korábbi minősítések sürgős, egyszerűsített felülvizsgálatára. 19 Polgári törvénykönyvünk a személyiséghez fűződő jogok védelmében csak általánosságokban mozgó előírásokat tartalmaz. Más jogszabályokban vannak ugyan adatvédelmi előírások, azonban ezek levéltári alkalmazhatósága csekély, mert nem szabják meg a védelmi időtartamot. 20 Nem lehet kizárni teljes állagok és sorozatok korlátozásának kimondását sem. Erre — láttuk — példát ad a francia szabályozás. A korlátozások iratokra való konkretizálása igen kemény feladat. A már levéltárban levő anyagok esetében ezt a munkát nyilván senki sem végzi el a levéltárak helyett. 21 A külföldi példák feltétlenül ilyen megoldást ajánlanak. Sehol sem alkalmazzák a kutatási esélyegyenlőséget igazán biztosító azon lehetőséget, hogy a korlátozás merev, senki számára fel nem oldható korlátozás legyen. A levéltárnak — igaza van Szűcs Lászlónak — lehetőleg semlegesnek kell lenni a korlátozások kérdésében. Egy vonatkozásban pontosítás szükséges: a személyes adatokat tartalmazó akták esetében — attól függően, hogy leendő információs törvényünk milyen erős információs önrendelkezési jogot biztosít az egyénnek — elképzelhető a teljas zárolás is, amely csak az illető egyén hozzájárulásával oldható fel. 22 A Művelődési Minisztérium még 1988 decemberében kezdeményezte a korlátozásokat elrendelő tárcáknál, hogy a levéltári törvény meghozataláig átmeneti szabályozással kerüljön sor az indokolatlan korlátozások mielőbbi megszüntetésére. A felülvizsgálat — az MTA Történettudományi Bizottságától 1989 februárban érkezett javaslat felhasználásával — folyamatban van. A Tudományos Minősítő Bizottság által kiküldött bírálóbizottság előtt 1989. március 28-án Borsa Iván, a Magyar Országos Levéltár ny. főigazgató-helyettese megvédte „A magyar medievisztika levéltári forrásbázisa" c. doktori tézises összefoglalóját. A bírálóbizottság javasolta számára a történelemtudomány doktora fokozat odaítélését. A nyilvános vitaülésen a TMB Történelmi Szakbizottsága nevében levéltárosoknak is fontos bejelentést tett Szakály Ferenc, a bírálóbizottság titkára. Elmondta, hogy a szakbizottság ezentúl — szakítva a korábbi helytelen gyakorlattal — tanulmányok, monográfiák mellett örömmel fogad el megfelelő színvonalú forrásközléseket is a tudományos fokozatok megszerzésének alapjául. 1.3