Levéltári Szemle, 38. (1988)
Levéltári Szemle, 38. (1988) 4. szám - HÍREK - Künstler Ferenc: Nemzetközi tanácskozás Szófiában a levéltári anyag felhasználásáról / 103–104. o.
Nemzetközi tanácskozás Szófiában a levéltári anyag felhasználásáról 1988. június 22—23-án Szófiában került sor arra a konferenciára, amelynek fő témája a levéltári dokumentumok irányításban történő felhasználása volt. A Bolgár Minisztertanács mellett működő Levéltári Főigazgatóság a rendezvényre meghívta valamennyi szocialista ország levéltárügyének képviselőjét. A tanácskozáson külföldi vendégként A. Szokova (Szovjetunió), G. Haker (NDK), D. Kocka (Lengyelország), J. Harantova (Csehszlovákia) és jelen sorok írója vett részt. A hivatalos megnyitót követően a plenáris ülés első előadását D. Mincev, a Bolgár Levéltári Főigazgatóság főigazgatója tartotta „Az országos levéltárak és az irányítás dokumentumokkal történő ellátása" címmel. Ennek keretében beszélt a nagy tömegű ügyviteli irat keletkezésével kapcsolatos szakmai problémákról, elsősorban a levéltári értékelés és kiválasztás folyamatának fontosságát hangsúlyozva. Felhívta a figyelmet a műszaki-dokumentációs központokban és a levéltárakban lévő információs bázisok közötti munkakapcsolat erősítésének szükségességére, valamint a levéltárak iratkezelés-ellenőrző tevékenységének elmélyítésében rejlő lehetőségekre. Az irányítási munka automatizációjáról szólva megállapította, hogy a számítógépek elterjedtsége Bulgáriában ma még alacsony szinten van, s egyelőre a géppel olvasható iratok őrzését a létrehozó szervek maguk látják el. A második főreferátumot L. Gluskov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága mellett működő Társadalomtudományi Intézet docense tartotta „Az iratok megnövekedett szerepe a gazdasági szervek önigazgatási tevékenységében" címmel. Előadásában áttekintette a bolgár államigazgatásban bekövetkezett azon szervezeti és területi változásokat, amelyek a gazdasági szervek önállóságának növekedéséhez is vezettek. Ez a folyamat azonban az iratkezelés vonatkozásában számtalan új problémát hozott felszínre. Kiemelte, hogy a gazdasági vezetőknek csak elenyésző hányada — egy korábbi felmérés tanúsága szerint mintegy 8 ü /o-a! — ismeri az egységes iratkezelési rendszert, noha a tömeges iratképzésből adódóan éppen az iratkezelői-levéltári munka felértékelődésének kellene bekövetkeznie. Alapvető fontosságúnak tartotta, hogy a levéltárak megfelelően felkészültek legyenek az iratkezelés terén rájuk háruló feladatok ellátására. Előadása végén kitért az iratkezelők képzésének és az elektronizáció bevezetésének jelentőségére. A plenáris ülés további részében a külföldi meghívottak kaptak szót előadásaik megtartására. Az előadók szinte valamennyien azokat a feladatokat ismertették, amelyek a szocialista országokban folyó — ugyan eltérő ütemű és mélységű — átalakítások nyomán kialakuló új helyzetben a levéltárakra hárulnak. A konferencia hátralévő részében bolgár levéltárosok olvasták fel korreferátumaikat. Az elhangzott mintegy 30 rövid előadás a levéltárakban őrzött forrásanyag irányításban történő felhasználásának különböző aspektusait tárgyalta. A tanácskozás befejezését követően D. Dajnov, a Bolgár Levéltári Főigazgatóság vezetője és a Főigazgatóság vezető munkatársai a külföldi vendégekkel kötetlen beszélgetésen értékelték a rendezvényt. A résztvevők egybehangzóan 103
