Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 4. szám - HÍREK - Kisasszondy Éva–Lakos János: Tudományos ülés Szent István halálának 950. évfordulóján / 98–101. o.

Tudományos ülés Szent István halálának 950. évfordulóján Államalapító királyunk halálának 950. évfordulója alkalmából a Magyar Tudo­mányos Akadémia Történettudományi Intézete, a Magyar Történelmi Társulat és a Katolikus Püspöki Kar 1988. június 21—22-én kétnapos tudományos ülés­szakot rendezett Budapesten, az MTA kongresszusi termében Szent István és kora címmel. Harminc hazai és külföldi, világi és egyházi kutató sokoldalúan mutatta be első királyunk személyiségét, államát, a kor társadalmát, szellemi és tárgyi hagyatékát, valamint az utókor viszonyulását Szent Istvánhoz és mű­véhez. A konferenciát az elnöklő Dankó Imre kalocsai érsek bevezető szavai után Berend T. Iván, az MTA elnöke nyitotta meg „Szent Istváii a magyar történe­lem évszázadaiban" c. előadásával. Ebben az előadó rámutatott arra, hogy min­den korszak értelmezte István örökségét, tisztázta viszonyát az államalapító ki­rályhoz. I. László saját hatalmának elismertetésére, törekvéseinek igazolására Gellért püspökkel és Imre herceggel egyetemben szentté avattatta Istvánt. Az 1083-as felemeltetéshez készült Legenda maior tekinthető az első Szent István­értelmezésnek. Kálmán király ezt már újrafogalmazta: ekkor születik meg a Hartvik-legenda, amely immár csodatevőként ábrázolja az államalapítót. így tették hozzá későbbi korszakok is a szükségesnek tartott korrekciót István portréjához. Pl, Heltai Gáspár a szociális királyt, a szegény nép megmentőjét, a jozefinizmus a rendcsinálót látta benne, míg a millennium kori tízkötetes tör­téneti összefoglaló a soknemzetiségű magyar birodalom megalapítójaként ün­nepelte. A századok során kialakult, egymásnak ellentmondó Szent István-ké­pek végül is igazabb, emeribb portrét eredményeztek, mint az egyoldalú idea­lizálás — hangsúlyozta Berend T. Iván. Szólt arról, hogy az elmúlt évtizedben a tudományos megközelítés árnyaltabb, kiegyensúlyozottabb válaszai lettek meghatározóvá. A Kelet és Nyugat között hidat verő Szent István-i Magyaror­szágban a mai Magyarország legitim elődjét ismerjük fel. Az Akadémia elnöke kifejtette, hogy van hasonlóság a külső, radikálisan átalakuló világ gazdasági­társadalmi-politikai kihívásaira Szent István által adott válasz és jelenkori tö­rekvéseink között. Ez a világhoz való alkalmazkodásban, a kor legfejlettebb in­tézményeinek átültetésében és a szükséges termelési- szervezési, ideológiai kö­vetelmények határozott érvényesítésében jelölhető meg. így a hagyaték nem­csak történelmünk múltbeli értéke, hanem a mindenkori jelenben anyagi erővé váló értékteremtő erő is. A megnyitót követően először A magyar állam Szent István korában c. té­makörben hangzottak el előadások. Györffy György „Szent István történeti ku­tatásunkban" címmel áttekintette azt a fejlődést, amely az elmúlt fél évszá­zad során államalapító királyunk korának kutatásában végbement. Szólt az 1938-as Szent István Év alkalmából megjelent alapvető művekről, a dogma­tikus szemlélet uralmáról az 50-es években, majd ismertette az utolsó évtize­dek jelentős eredményeit. Rámutatott egyúttal a még elvégzendő számtalan ku­tatási feladatra is. Kiemelte a történeti vizsgálódás európai távlatba helyezése révén elért új megállapításokat (többek között így vált lehetővé annak világos elkülönítése, hogy mi az, amit a térség gazdasági-társadalmi fejlődése diktált, s mi az, ami István személyes műve a magyar állam létrehozásában, berende­98

Next

/
Thumbnails
Contents