Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 4. szám - MÉRLEG - Varga J. János: Pest–Pilis–Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1638–1711. I–V. köt. Bp., 1983–1987. / 87–89. o.

de a végvárak őrsége is rajtuk üt, ha nem kap zsoldot, élelmet; maguk a falusiak és a városlakók is gyakran tévednek a bűn útjára. A szedria elé került ügyek tárgyalásakor a törvény és szokásjog keveredik, s a büntetési nemek széles skálája riasztja a mai olvasót. A vallás dolgában körültekintő a közgyűlés. Jelentést készít a nádornak arról a viszályról, amely Kecskemét városában a katolikusok és reformátusok között a városban levő templom, a városon kívüli 'kápolna és temető ügyében támadt, és foglalkozik egy református lelkész feleségének férje kiszabadításáért írt kérelmével, aki Szűz Máriát szidalmazta a nyilvánosság előtt, s emiatt bebörtönözték. Intézkedik a töröknek hódolt területen az esküdtek jogairól; eszerint -minden perben, nyomozásban, vizsgálatban részt vehetnek, s 24 forint bírság sújtja azokat, akik jelenlétüket nem fogadják el. Máskor a török megszállta területen faluhatár-kiigazítást rendel el. Teljes beavatkozás a török fennhatóság alatt élő, egykor magyar földesurak joghatósága alá tartozó jobbágyok életébe — kondomínium, ahogy ma nevezzük. A fegyverváltság ügyéről is tárgyal a megyei nemesség, miután közzéteszik az udvari kamarával kötött szerződést: 30 000 forintot kell fizetniük a török uralom alóli felszabadulásért. Az országos dolgokhoz képest kisebb hangsúllyal, de jelentős számban fordulnak elő a jegyzőkönyvi bejegyzésekben a vármegye belső életével, igazgatásával kapcsolatos ügyek. Egyik csoportjuk a tisztújítással és a tisztségviselők fizetésével foglalkozik, a másik a nemesi előjogok védelmével, nemességigazolással és armálisok kihirdetésével, míg a harmadik a nemesi birtok védelmével: jogtalan birtokha'sználattól való eltiltással, birtokhatár-megállapítással, birtokba iktatás alkalmával történt ellentmondással. A jegyzőkönyvek ilyen bejegyzései között találhatunk néhány szép, magyar nyelvű határjárás-leírást. További ügykört jelent az áriimitáció, az alispáni idézésnek fittyet hányók megbírságolása, a császári katonaságtól kárt szenvedett szomszédos megyék segélyezése, foglyok kiváltására szánt összegek megajánlása és a megyei adminisztrációval, pénztáriszámadások ellenőrzésével, levéltárral, pecséthasználattal kapcsolatos kérdések. A kuruc kor közgyűléseinek ügykörét vizsgálva szembetűnő a hasonlóság az előző évtizedekhez, tartalmukat tekintve azonban lényeges küölnbség figyelhető meg. A „labanc vármegye" fő feladata a török elleni harc támogatása helyett a Rákóczi Ferenc és hívei elleni küzdelem, a hadiadó, porció, vármunka és a nemesi felkelés nem a török, hanem a kurucok ellen irányul. A „kuruc vármegye" esetében éppen fordított a helyzet: minden élő és anyagi erő a szabadságharc szolgálatában áll. Külön figyelmet érdemel az az erőfeszítés, amit a rézpénz romlása, a pénzforgalom megfelelő szinten tartása érdekében folytat a vármegye. E gazdag anyagban a gyors tájékozódást segíti a kötetek végén található egyesített hely-, név- és tárgymutató, ahol a nevek, illetve a tárgyszók mellett találjuk a kötetbeni visszakereséshez szükséges regesztasorszámot. A mutatót képjegyzék, német nyelvű rezümé és térkép követi. Az utóbbi Pest—Pilis—Solt vármegye hatóságának működési területét ábrázolja, rajta a regesztákban szereplő helységnevek. A kötetekben elszórtan található ábrák — korabeli metszetek, festmények reprodukciói, valamint pecséteknek és nemesi családok címereinek másolatai — egyszerű, fekete-fehér kivitelben is szemléletesek. Mindez emeli a kötetek Borosy András munkája által amúgy is garantált szakmai színvonalát. Varga J. János 89