Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 4. szám - DOKUMENTUM - Mázi Béla: Dessewffy Gyula Mór naplójegyzetei az 1844. évi Komárom megyei tisztújításról / 59–70. o.

6 Néhány adat a tisztújítási költségekről: Veszprém megyében 184l-ben a konzervatívok 18 ezer Ft-ot költöttek korteskedésre; az 1842. évi honti restauráció a két pártnak csaknem 100 ezer Ft-jába került; Fejér megyében 1843-ban a konzervatívok győzelmét előmozdítandó 43 ezer Ft-ot adtak össze. In: Varga János id. tanulmánya 182. o. összehasonlításul: az 1844. évi komáromi tisztújításon a Ghyczy— Pázmándy párt költségei csaknem 140 ezer váltóforintot tettek ki! — id. Pázmándy Dénes levele Ghyczy Kálmánnak. Komárom, 1844. jún. 28. — MTA Könyvtára Kézirattára (továbbiakban MTAKK) Ms 4851/656. 7 Kossuth Lajos: Tisztválasztás. In: Pesti Hírlap 1841. júl. 31. (61. sz.) 8 Kemény Zsigmond: Korteskedés és ellenszerei. I—

II. füzet. Kolozsvár, 1843— 1844. 9 A követutasításokat közlik a Komárom vármegye és Komárom szabad királyi város c. kötet 525—527. oldalain. Bp. é. n. (Magyarország vármegyéi és városai 11 k. Szerk. Borovszky Samu.) 10 Komárom vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei 1843. III. k., 1844. I. k. — Komárom Megyei Levéltár. Az 1843. okt. 9-i közgyűlésen például úgy határoztak, hogy a városok rendezésének ügyében, mely kérdéskört az eddig tárgyaltak közül a legfontosabbnak tartották, pótutasításokat adnak. Abban a reményben tették ezt, hogy a városok rendezése hamarosan maga után fogja vonni a megyék rendezését is. A szabad királyi városoknak az országgyűlésen 14 szavazatot javasoltak, de utasították a követeket, hogy ennek feltételeként igyekezzenek kivívni a városok belszerkezetének átalakítását. 11 Az 1844. jan. 8—9-i komáromi évnegyedes közgyűlés jegyzőkönyve. (Hitelesített másolat.) — Ghyczy Kálmán hagyatéka. MTAKK Ms 4854/5. 12 Sárközy József (1802—1876). Jogi tanulmányait befejezve 1824-ben vármegyei esküdt lett. 1829-től a dunántúli református egyházkerület világi tanácsbírája és Komárom vármegye szolgabirája. 1840—1844 között a megye másodalispánja, 1848ban országgyűlési követe volt. 1863-tól a dunántúli református egyházkerület főgondnoka. 1861-ben és 1866—67-ben Komárom vármegye egyik országgyűlési követe volt. — Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái 12. k. 208—209. k. 13 Mavius, Götz: Dénes von Pázmándy der Jüngere. München, 1986. (Studia Hungarica 29.) S. 13. és Dessewffy Gyula Mór következő naplójegyzetei. 14 Ghyczy Kálmán emlékirata — MTAKK Ms 4851/1. 70—72. f. 15 Egy rendőri jelentés úgy jellemzi Sárközy Józsefet — erősen túlozva —, hogy egészen a kommunizmusig liberális és a zsebében hordja a guillotine-t (!). — OL N 119, Fasc. 70. 10.468. — Takáts Sándor; A kör és a Gyülde. lm: Takáts Sándor: Hangok a múltból. Bp. é. n. 260. o. 16 Az 1844. évi küldöttségi munkálatok szerint a nemesi családfők száma 4510. Ez alapján Fényes Elek a nemesség teljes számát 12 697 főre teszi. Közülük 6212 férfi és 6485 nő. A vármegye teljes lakosságának (143 741 lélek) csaknem 10%-a nemes. — Fényes Elek: A magyar birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. I. Komárom vármegye. Pest, 1848. 19—20. o. 17 L. az 5. sz. jegyzet. 18 Pesti Hírlap 1844. jan. 21. (319. sz.) Kossuth ehhez a tudósításhoz szerkesztői megjegyzéseket fűzött. A tisztválasztást a megye legünnepélyesebb belügyének nevezte, s kijelentette, hogy „ezen kérdésben a megye oly tagjának, ki alkotmányos jogainak becsét érzi, nem csak nem szégyen ezen ügyben párthoz tartozni, sőt párthoz nem tartozni lehetetlenség". Komárom megye szerencsés — írta Kossuth —, mert olyan férfiak közt oszlik meg a választók bizalma, hogy bármelyik győz is „elvre és haladásra veszély nem vár". Egyébként pedig azt, hogy valaki a titkos szavazás elvét pártkérdéssé akarta alacsonyítani, „sem célját, sem eszközeit (ha rosszak voltak) nem helyeslem, de az elvet bizony mindig pártolom..." jelentette ki Kossuth. Érezvén, hogy a komáromi levelezővel itt ellentétbe került, megjegyzi, hogy a levelező visszalépését, melyre „okot nem adtak", nagyon sajnálnák. A komáromi levelező is érezte az ellentmondást, mert a következő tudósítást már más betű jeggyel szignálták. 19 Ghyczy Kálmán emlékirata (MTAKK Ms 4851/1.) 70—72. 1; Világ 1844. márc. 9. (20. sz.); Pesti Hírlap 1844. ápr. 28. (347. sz.) 20 Gróf Nádasdy Lipót (1802—1873) 1837. szept. 18-tól Komárom vármegye örökös főispánja — Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp. 1903. 9. k. 495— 496. h. 21 Tfekintetes] Ntemes] Komárom Vármegyének 1844. észt. Martius 5-dik és 6-kán tartott közgyűléséből. A tisztújítás alkalmával használandó rendszabályok. (Nyomtatvány.) — MTAKK Ms 4854/5. Uo. Ms 4851/1. 69. f. 68