Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 4. szám - Harsányi László: Magyar főpapi címerek a XX. században / 25–33. o.

fikáiliákat és rangjeleket. Egy 1832-ben hozott dekrétum s azt követően is számos motu proprio és rendelkezés határozta meg a főpapok ezen tiszteletjogait;

12 a kalap színét s a bojtok számát, amit a következőképpen lehetne összefoglalni: 1. Pápa: tiara és a címerpajzs mögött haránt irányban keresztbe állított arany és ezüst színű kulcs. ; 2. Bíboros: vörös kalap, kétoldalt szimmetrikusan elhelyezkedő 15—11®, összesen harminc vörös bojt. .. 3. Érsek: zöld kalap, négy vízszintes sorban elrendezett •bojthálózat, mindkét oldalon 10—10, összesen húsz zöld bojttal. .„...•". ;••- 4. Püspök: az érsekéhez hasonló zöld kalap, de oldalanként csak 6—6, öszszesen tizenkettő zöld bojt. •-•_ • • : : A szabályozás persze ennél jóval kiterjedtebb volt, s meghatározta a címerhasználatot a hierarchia alsóbb fokozatát elértek számára is. Magyarországon azonban erre nézve nem találtam adatokat.

13 A fentebb vázolt rendezési- elv napjainkban is érvényben van, jóllehet sem az új Egyházi Törvénykönyv, sem a II. Vatikáni Zsinat dokumentumai nem adtak útmutatást e kérdésben, ily módon az egyházi heraldikát hazánkban szokásjog alakítja. - A főpapi címerek fontos alkotóelemei még a pásztorbot és a mitra. Mindkettő a főpapi dignitas emblémája, a jurisdictio jelképe és a „Jő Pásztor" szimbóluma. A pásztorbotot már a 4. toledói zsinat (633) kapcsán megemlítik mint a kormányzói hatalom jelképét, a mitra pedig, amely a püspök liturgikus öltözetéhez tartozik, a XI. századtól terjed el mint a püspök szentségi hatalmának jelképe.

14 A püspöki rang jelölésére szolgált a XIV. századtól a címer1. ábra. Dr. Paskai László címere 27