Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 4. szám - Zsoldos Attila: A szolgabírói tisztségnév kialakulásának kérdéséhez / 12–19. o.

ZSOLDOS ATTILA A szolgabírói tisztségnév kialakulásának kérdéséhez Történetírásunk előadása szerint a XIII. század folyamán a királyi serviensek, elkülönülve más jogállású társadalmi csoportoktól, érdekeik védelmében önállóan kezdtek szervezkedni. Ezen alulról szerveződő, spontán folyamat eredményéként jött létre a magyar köznemesség önkormányzatának jellegzetes intézménye: az ún. nemesi megye. A nemesi autonómia elsődleges képviselőiként a kutatás a szolgabí rakat (judices nobüium) jelölte meg, mint olyan tekintélyes férfiakat, akiket egy-egy megye nemesei választottak maguk közül, hogy egyrészt vitáikban, pereikben bíráskodjanak, másrészt — ha szükséges — érdekeiket védelmezzék a király által kinevezett, nagybirtokos megyés ispánnál szemben. A nemesi önkormányzat kialakulásának hagyományos elmélete fontos szerepet juttat magának a szolgabíró kifejezésnek. A magyar szónak, szemben a csak hosszas bizonytalankodás után állandósuló latin „judices nobüium de comitatu N." formulával, kor jelölő értéket tulajdonít. A többször is megfogalmazott vélekedés szerint a szolgabíró összetétel „királyi serviensek, szolgák bírája"-ként oldandó fel, azaz, bár az intézmény csak a XIII. század végén tűnik fel okleveleinkben, mégis jóval korábban keletkezett; akkor, amikor a jómódú megyei középbirtokos réteg királyi serviensnek nevezte magát: a XIII. század közepén, ili. még a tatárjárás előtt. Az Árpád-kori társadalomtörténet terén elért legújabb eredmények az eddiginél jóval árnyaltabb képet festenék a magyar köznemesség kialakulásáról.

1 Időszerű tehát a társadalomtörténeti problémához szervesen kapcsolódó kormányzattörténeti kérdések újbóli végiggondolása. A szerteágazó téma teljességének feldolgozására e rövid dolgozatban nincs lehetőség. Egy mellékesnek tetsző, de nagyon is fontos részlet tisztázására vállalkozhatunk: vajon helytálló-e a szakirodalomban már-már közhelyszámba menő „szolgabíró—királyi szolgák bírája" azonosítás? Ennek eldöntéséhez előbb másik három kérdésre kell választ találnunk: 1. Milyen névvel illették magukat a tatárjárás előtt a királyi serviensek? 2. Találkozunk-e szolgabírói ítélettel a XIII. század utolsó harmada előtt? 3. Mennyiben tekinthető az ún. nemesi megye a XIII—

XIV. század elején kizárólagosan a nemesség fórumának, más szóval a királyi serviensek bírái-e a szolgabírák? A serviens regis, a királyi serviens kifejezés, mint a vagyonos közszabadok legnagyobb részének új jogi státusát jelölő terminus technicus az 1210-es évektől kezdve jelenik meg forrásainkban. Fontos sajátossága, hogy a kancellári kiadvá12