Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 3. szám - HÍREK - Zsoldos Attila: Egyháztörténeti konferencia Pázmány Péter emlékezetére: Budapest, 1988. február 29.–március 2. / 93–96. o.

ről, Mészáros István egyetemi docens az egyetemalapító pedagógiai elveiről tartotta előadását. Péter Katalin történész Pázmánynak a protestánsokhoz fűződő kapcsolatait vázolta fel. Granasztói György egyetemi docens térképvázlatok segítségével elemezte az érseki város, Nagyszombat egyházi topográfiáját. Várszegi Asztrik OSB. főmonostori perjel a prímás és a bencés rend nemritkán ellentmondásos kapcsolatát választotta referátuma témájául. A konferencia első napját a Pedagógusok Szimfonikus Zenekarának és Bartók Kórusának ünnepi hangversenye zárta. Március l-jén délelőtt (elnök: Szakály Ferenc, a Magyar Történelmi Társulat főtitkára) főként az egyház- és az eszmetörténet érintkezési pontjait vették számba az előadások. Pölöskei Ferenc akadémikus, az ELTE Bölcsészettudományi Kar dékánjának köszöntője után Fábián János protonotarius kanonok, főesperes, rektor a Szent Jobbról, Gergely Jenő egyetemi docens az 1938-as Eucharisztikus Kongresszusról, Kardos József egyetemi docens a Szent Koronaelméletről értekezett. Tóth István György történész a török hódoltságbeli canonica visitatiókkal foglalkozott. Holl Béla irodalomtörténész „Anyanyelvünk, imádságunk..." címmel tartott előadást. Két historiográfiai referátummal zárult a délelőtti program: Rottler Ferenc egyetemi docens, a TIT főtitkára Fraknói Vilmos Pázmány-életrajzait, Hervay Ferenc történész pedig Békefi Remignek a magyar művelődéstörténeti kutatásokban betöltött szerepét vizsgálta. A délutáni előadásokat (elnök: Glatz Ferenc, az MTA Történettudományi Intézetének mb. igazgatója) az „Egyháztörténet és segédtudományok" cím foglalta össze. Gerics József egyetemi tanár referátumában a magyar államalapítás eszmetörténeti hátterét helyezte el a nemzetközi összefüggések rendszerében. Sz. Jónás Ilona egyetemi docens a baldachinról, Török József akadémiai tanár a pálos rend liturgiájáról beszélt. Bertényi Iván egyetemi docens a heraldika és az egyháztörténet összefüggéseinek felhasználásával Hunyadi Mátyás király egyházpolitikai terveinek eddig ismeretlen fejezetét tárta fel. Érszegi Géza főlevéltáros a johannita lovagrendnek a középkori Magyarországon betöltött szerepét ismertette. Pandula Attila egyetemi tanársegéd előadása a máltai lovagrend 1938-as Budapesten tartott világkongresszusával, Körmendy József levéltárigazgató referátuma a pápai Annatakkal foglalkozott. A konferencia utolsó napjának délelőttjén (elnök: Fábián János, a Központi Papnevelő Intézet rektora) H. Balázs Éva egyetemi tanár a jezsuita rend feloszlatásáról, Katus László egyetemi tanár az egyházak és a nemzetiségi kérdés dualizmus kori összefüggéseiről tartott előadást. Molnár László egyetemi docens a herendi egyházművészetről referált. Két egyetemtörténeti előadás is elhangzott: Hölvényi György tudománytörténész a nagyszombati egyetemi reform eszmei alapjait boncolgatta, Szögi László egyetemi adjunktus, levéltárigazgató a XIX—

XX. század fordulójának római katolikus egyetemalapítási törekvéseit mutatta be és elemezte. Délután (elnök: Kosáry Domokos akadémikus, a Magyar Történészek Nemzeti Bizottságának elnöke) Csapodi Csaba egyetemi tanár a Regnum című évkönyv köré csoportosult katolikus történészek egykori munkaközösségének törekvéseit, tevékenységét elevenítette fel. Rosdy Pál főszerkesztő-helyettes az egyháztörténet egy eddigi kevéssé vizsgált fejezetének, a 20. századi magyarországi szerzetesrend-alapítási kísérleteknek az összefoglalására vállalkozott. Fülöp Éva történész a tihanyi apátság polgári kori birtokkormányzatát mutatta be előadásában. Harsányi László egyetemi demonstrátor egy szakadár egyházi irányzat, a mariaviták magyarországi működésére vonatkozó kutatásairól számolt be. A hozzászólások után a konferencia latin nyelvű válaszlevélben köszön95