Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 3. szám - HÍREK - Benczéné Nagy Eszter: Építészet és városfejlesztés: a szocialista országok levéltári szakértőinek tanácskozása Budapesten / 91–93. o.

társaság Levéltári Igazgatósága — szakértőinek elfoglaltsága miatt — nem tudott résztvevőt delegálni, de az előzetesen szétküldött kérdőívre szóló válasza időben megérkezett. Megfigyelőként részt vett a tanácskozáson a Vietnami Szocialista Köztársaság állami levéltárának képviselője is. A szakértői tanácskozás feladata az építészeti és városépítési források korszerű feldolgozási módszereinek egyeztetése volt. A tanácskozás küldötteit Kis Lajos, a Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága Művelődésügyi Főosztályának osztályvezetője üdvözölte, majd a szervezők nevében Szántó Ferenc, Budapest Főváros Levéltára főigazgatója köszöntötte. Mindketten hangsúlyozták, hogy egy városnak, egy országnak se jelene, se jövője sem képzelhető el múltja pontos ismerete nélkül. Kívánták, hogy a tanácskozás vesse meg a későbbi rendszeres szakmai együttműködés alapjait. A tanácskozás szakmai előkészítése céljából a témakör hazai szakembereinek bevonásával előzetesen kérdőívet állítottunk össze, melyet valamennyi meghívott országnak megküldtünk. A vitaindító referátum, a beérkezett válaszokat is hasznosítva, kísérelt meg átfogó képet adni az építészeti és városépítési források múltjáról, jelenéről és lehetséges jövőjéről. C. Harrach Erzsébet, Budapest Főváros Levéltára terv- és térképtárának osztályvezetője, előadásában többek között elmondta, hogy ,,... életünk keretét a természet és az ember által épített környezet alkotja, így az építészet és a településépítés szerves egységben van mindennapos életünkkel éppúgy, mint tudományos munkánkkal". Ismertette, hogy a levéltári terv- és térképtárak Európa-szerte szinte ötletszerűen alakultak ki, és sok helyen még ma sem tekintik és kezelik önálló gyűjteményként ezeket a forrásokat. Beszélt ezen források begyűjtésének, őrzésének, feldolgozásának és hasznosításának eredményeiről és gondjairól egyaránt. Kiemelte, hogy minden olyan területen, ahol az adatok nagy számával kell a kutatóknak és a feldolgozóknak dolgozniuk, szinte nélkülözhetetlen a számítógép használata, amellyel minden részt vevő ország egyaránt komolyan foglalkozik. Jelen tanácskozáson a legfontosabbnak egymás munkájának megismerését, a készültségi szintek felmérését, valamint egy közös adatbázisú feldolgozáshoz szükséges többnyelvű szakszótár létrehozását tartotta. Korreferátumában Somfai Balázs, a Veszprém Megyei Levéltár igazgatóhelyettese a XX. század második felében keletkezett tervek feldolgozásának elvi kérdéseiről szólt, Réfi Oszkó Magdolna, az Űj Magyar Központi Levéltár főmunkatársa pedig ismertette az építészeti dokumentáció begyűjtésének módszertani elveit. Ezután a szakértők beszámoltak országaik begyűjtési, selejtezési, tárolási és részben feldolgozási gyakorlatáról. Miroslav Kronus, a prágai Központi Levéltár munkatársa a téma szempontjából számításba jövő forrásanyag sokszínűségét, különböző fondokban való előfordulását ecsetelte. Nagyezsda Arkagyjevna Karpunova, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Levéltári Főigazgatóság osztályvezetője hangsúlyozta, hogy a gazdasági életben használatos szabványokban megfogalmazottakat tartsuk szem előtt. Szükséges ez — véleménye szerint — azért is, hogy az együttműködés, a közös szakmai nyelv kialakítható legyen. Boleslaw Woszczynski, a Lengyel Levéltári Főigazgatóság levéltártudományi osztályának vezetője az előző felszólalók véleményét megerősítve, ismételten utalt a közös terminológia fontosságára és a gépi háttér egységesítésének jelentőségére. Péter Draskaba, a Szlovák Szocialista Köztársaság Levéltári Igazgatóságának munkatársa a tervanyag társadalmi megbecsülését és a tervdokumentációban foglalt információ iránti társadalmi igény fontosságát elemezte. Kraszimira Mücseva, a Szófiai Városi Levéltár igazgatója hazája gyakorlatát ismertette, amely szerint az építészeti tervdokumentáció le92