Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 3. szám - HÍREK - Benczéné Nagy Eszter: Építészet és városfejlesztés: a szocialista országok levéltári szakértőinek tanácskozása Budapesten / 91–93. o.

társaság Levéltári Igazgatósága — szakértőinek elfoglaltsága miatt — nem tudott résztvevőt delegálni, de az előzetesen szétküldött kérdőívre szóló vála­sza időben megérkezett. Megfigyelőként részt vett a tanácskozáson a Vietnami Szocialista Köztársaság állami levéltárának képviselője is. A szakértői tanácskozás feladata az építészeti és városépítési források kor­szerű feldolgozási módszereinek egyeztetése volt. A tanácskozás küldötteit Kis Lajos, a Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága Művelődésügyi Fő­osztályának osztályvezetője üdvözölte, majd a szervezők nevében Szántó Fe­renc, Budapest Főváros Levéltára főigazgatója köszöntötte. Mindketten hang­súlyozták, hogy egy városnak, egy országnak se jelene, se jövője sem képzel­hető el múltja pontos ismerete nélkül. Kívánták, hogy a tanácskozás vesse meg a későbbi rendszeres szakmai együttműködés alapjait. A tanácskozás szakmai előkészítése céljából a témakör hazai szakemberei­nek bevonásával előzetesen kérdőívet állítottunk össze, melyet valamennyi meghívott országnak megküldtünk. A vitaindító referátum, a beérkezett válaszokat is hasznosítva, kísérelt meg átfogó képet adni az építészeti és városépítési források múltjáról, jelenéről és lehetséges jövőjéről. C. Harrach Erzsébet, Budapest Főváros Levéltára terv- és térképtárának osztályvezetője, előadásában többek között elmondta, hogy ,,... életünk keretét a természet és az ember által épített környezet alkotja, így az építészet és a településépítés szerves egységben van mindennapos életünkkel éppúgy, mint tudományos munkánkkal". Ismertette, hogy a levéltári terv- és térképtárak Európa-szerte szinte ötletszerűen alakultak ki, és sok helyen még ma sem tekintik és kezelik önálló gyűjteményként ezeket a forrásokat. Beszélt ezen források begyűjtésének, őrzésének, feldolgozásának és hasznosításának eredményeiről és gondjairól egyaránt. Kiemelte, hogy minden olyan területen, ahol az adatok nagy számával kell a kutatóknak és a feldolgozóknak dolgozniuk, szinte nélkülözhetetlen a számítógép használata, amellyel minden részt vevő ország egyaránt komolyan foglalkozik. Jelen tanácskozáson a legfontosabbnak egymás munkájának megismerését, a készültségi szintek felmérését, valamint egy közös adatbázisú feldolgozáshoz szükséges többnyelvű szakszótár létre­hozását tartotta. Korreferátumában Somfai Balázs, a Veszprém Megyei Levéltár igazgató­helyettese a XX. század második felében keletkezett tervek feldolgozásának elvi kérdéseiről szólt, Réfi Oszkó Magdolna, az Űj Magyar Központi Levéltár főmunkatársa pedig ismertette az építészeti dokumentáció begyűjtésének mód­szertani elveit. Ezután a szakértők beszámoltak országaik begyűjtési, selejtezési, tárolási és részben feldolgozási gyakorlatáról. Miroslav Kronus, a prágai Központi Le­véltár munkatársa a téma szempontjából számításba jövő forrásanyag sokszí­nűségét, különböző fondokban való előfordulását ecsetelte. Nagyezsda Arkagy­jevna Karpunova, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Levéltári Főigazgatóság osztályvezetője hangsúlyozta, hogy a gazdasági életben használa­tos szabványokban megfogalmazottakat tartsuk szem előtt. Szükséges ez — vé­leménye szerint — azért is, hogy az együttműködés, a közös szakmai nyelv ki­alakítható legyen. Boleslaw Woszczynski, a Lengyel Levéltári Főigazgatóság levéltártudományi osztályának vezetője az előző felszólalók véleményét meg­erősítve, ismételten utalt a közös terminológia fontosságára és a gépi háttér egységesítésének jelentőségére. Péter Draskaba, a Szlovák Szocialista Köztár­saság Levéltári Igazgatóságának munkatársa a tervanyag társadalmi megbe­csülését és a tervdokumentációban foglalt információ iránti társadalmi igény fontosságát elemezte. Kraszimira Mücseva, a Szófiai Városi Levéltár igazgatója hazája gyakorlatát ismertette, amely szerint az építészeti tervdokumentáció le­92

Next

/
Thumbnails
Contents