Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 3. szám - MÉRLEG - Sáry Frigyes: Tanulmányok Tolna megye történetéből, XI. Szekszárd, 1987. / 77–79. o.

Az egészségügy témakörébe tartozik Kováts Jenő „Állategészségügyi emlékek Tolna megyében (1654—1867)" című érdekes írása. Bevezetőként a szerző a korabeli állategészségügy általános kérdéseit tárgyalja, a jelentő szolgálat, a szervezés, az oktatás problémáit. Ezután sorra veszi a legelterjedtebb betegségeket (keleti marhavész, veszettség, parazitásbetegségek stb.), kimerítő leírást ad róluk s kifejti, hogy milyen szervezeti intézkedéseket alkalmaztak megelőzésükre, ül. elterjedésük meggátlására, valamint hogy milyen terápiákkal gyógyították a beteg állatokat. Nagyon érdekes és figyelemre méltó témát dolgozott fel Szilágyi Mihály. A boszorkányperek előfordulása, okai, lefolyásuk és hátterük az elmúlt 10—15 évben egyre inkább foglalkoztatta a történészeket és más tudományágak képviselőit. Ez nem számít szenzációhajhászásnak, mivel a boszorkányüldözések feltárása egyre több részeredményhez segíti nemcsak a történelemtudomány, hanem a néprajz, a jog- és az orvostörténelem művelőit is. A fentiek alapján ilyen körültekintően járt el a szerző is. Először negyven helyi boszorkányper tartalma kivonatát közli, közöttük 14 olyan ismeretlen perét, amelyeknek anyagára kutatómunkája során bukkant a Tolna Megyei Levéltárban. Ezt követően leírja a boszorkányhit és az üldözések hátterét, a vádaskodások jellemzőit, a boszorkányszervezet és a sátánizmus fogalomkörét, valamint a perek orvostörténelmi vonatkozásait. Károly István egy genealógiai tanulmányt tett közzé „Medinai földműves családok" címmel. Kutatásának célja a földműves családok életének feldolgozása volt. Az adatfeldolgozás során a hagyományostól minőségileg eltérő módszert alkalmazott a számítógép bevonásával. A forrásfeltárás, az adatok gépi betáplálása és a programcsomag összeállítása öt éven át folyt. A kutatás és az értékelés még ma is tart, ezért a szerző megkísérli felvázolni a követett kutatási és feldolgozási módszert, értékelni a feldolgozott forrásokat, Medina kutatott népességéből kiemelve tíz jobbágycsaládot megvizsgálni azok összetételét, nagyságát, az ősveszteséget, a házasodási kört és vele összefüggésben a vagyoni állapotot. A feldolgozott források ismertetése után Károly részletesen feltárja a kísérlet eredményeit, a szöveges részt térképvázlatokkal és táblázatokkal egészíti ki. Sáry Frigyes Köszöntjük Szűcs Lászlót, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete Archívumának vezetőjét, akit a levéltárügyben kifejtett eredményes munkásságáért a művelődési miniszter 1988. augusztus 20. alkalmából Szabó Ervin Emlékéremmel tüntetett ki. 79