Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Balázs Péter: A megyei városok iratanyaga a Horthy-korszak utolsó éveiben és a frontvonal áthaladása idején: I. rész / 44–58. o.

BALÁZS PÉTER A megyei városok iratanyaga a Horthy-korszak utolsó éveiben és a frontvonal áthaladása idején I. rész A törvényhatósági joggal fel nem ruházott városok jogállását és szervezetét — a felszabadulást közvetlenül megelőző évekre is érvényesen — az 1886. évi XXII. te. szabályozta, amit az 1929. évi XXX. te. módosított: többek között megszüntette a városi tanácsot, és azokban az ügyekben, amelyekben addig a tanács járt el, ezentúl a polgármester egyénileg határozhatott. Az addigi „rendezett tanácsú város" helyett az elnevezés „megyei város" lett. Az 1886. évi XXII. te. VI. fejezetének 63. §-a a rendezett tanácsú város elöljáróságát alkotó tisztviselők között megemlíti a levéltárnokot is, a levéltárról vagy legalább az iratkezelésről azonban a törvény semmit sem mond. A törvény 74. §-a a külön minősítéshez kötött állásokról szól, de ezek között már nincs ott a levéltárnok. A köztisztviselők minősítését szabályozó 1883. évi I. te. 13. §-a is csak az Országos Levéltár fogalmazói és kezelő szakában, valamint a vármegyei és városi törvényhatóságok levéltárainál fő- és allevéltárnokként alkalmazottak képesítésével foglalkozik, a többi város levéltárnoka a törvényben egyáltalán nem szerepel. A belügyminiszter 125 000/1902. szám alatt egységes ügyviteli szabályzatot adott ki a vármegyék részére, amelyben az iratkezeléssel és a levéltárral (anyaga, közvetlenül a levéltárba adandó iratok, a levéltárnok teendői) is foglalkozott. A 126 000/1902. BM számú rendelet a községi és körjegyzők ügyviteli teendőit szabályozta, de nem tért ki az 1886. évi XXII. te. értelmében a községek közé sorozott „rendezett tanácsú" városokra. Ezek tehát saját ügyviteli szabályrendeletük elkészítésénél részben a megyei, részben a községi ügyviteli szabályzatra támaszkodhattak. A múzeum-, könyvtár- és levéltárügy némely kérdéseinek rendezéséről kiadott 1929. évi XI. te. 13. §-a (képesítés) és 15. §-a (az állások betöltésének módja) csak a törvényhatósági levéltárakra vonatkozik, nincs semmiféle intézkedés a megyei városok levéltárairól és azok kezelőiről. Ez a törvény mégis nagyon jelentős a megyei városok szempontjából is, mert a 29. § kimondta, hogy a közhatóságok — tehát a megyei városok is — hivatalos iratait tartalmazó irattárak és levéltárak történelmi jelentőségű anyaguk tekintetében a vallás- és közoktatásügyi miniszter felügyelete alá tartoznak, és egyúttal felhatalmazta e minisztert arra, hogy az érdekelt miniszterrel egyetértve a történelmi jelentőségű iratanyag biztos elhelyezéséről, tudományos szempontból rendezéséről, szakszerű kezeléséről, nyilvántartásáról és a kutatás lehetővé tételéről gondoskodjék. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 9300/1935. III. számú rendeletének (amelyet a múzeum-, könyvtár- és levéltárügy némely kérdéseinek rendezése tárgyában adott ki) 40. §-a a törvényhatósági levéltárak mellett végre tnegem44