Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 1. szám - Hajdu Lajos: A szabad királyi városok büntetőbíráskodása Magyarországon Mária Terézia uralkodásának utolsó évtizedében / 23–40. o.

mindössze 30,5 (férfiaknál 31,3 — nőknél csak 27,9) % szerepel a rabtabellában is, illetve a táblázatban feltüntetett (és elítélt!) személyek egy részének nevét a kutató hiába keresi a perkivonatban? Három oka is van ennek: a) A városi börtönökben mindig akadtak olyan rabok, akiket a félév utolsó harmadában vettek őrizetbe, ügyükben azonban ítélet meghozására csak a következő szemeszterben került sor. (Ezek neve tehát a rabtabellában olvasható, a félév során lezárt büntetőügyekről készült perkivonatokban azonban nem.) 1770 második félévében a 26 szegedi rab közül 3 volt ilyen: Gányi Mária 21 esztendős fiatalasszony, akit kétférjűség (biandria) vádjával 1770. június 21-én vetettek börtönbe, ítélete meghozására azonban csak 11 hónappal később került sor (az ítélet pallos általi lefejezésre szólt, a jegyzőkönyv szerint azonban az elítéltet Őfelsége „egyszerűen felmentette"). Egy Fodor Erzsébet nevű 2J3 esztendős fiatalasszonyt viszont nyilvánvaló házasságtörésért (adulterium manifestum) 1770. nov. 18-án fogtak be és ügyében csak 1771. febr. 4-én ítélt a magisztrátus (egy óra szégyenállásra, teljes számú — 32 — vesszőcsapásra éá a városból való kitiltásra szólt a döntés). A harmadik személyt, Dávid Lászlót (egy 20 éves erdélyi származású juhászembert) birkalopás gyanújával vetették 1770. dec. 26-án vizsgálati fogságba, e vád alól azonban 1771. jan. 14-én felmentették, de a magisztrátus csavargásért 40 botot veretett rá. E három személy tehát szükségszerűen nem szerepelhetett az 1770-es perkivonatokban. b) Ugyancsak hiányzik a perkivonatokból az olyan rabok neve is, akik a börtönben meghaltak vagy az őrizetből sikerült megszökniük. (Utóbbi esetben legfeljebb a börtönőrök 30—20 botra, esetleg állásvesztésre szóló ítélete olvasható a causarum extractusokban.) Olykor az is előfordult, hogy az őrizetbe vétel során elkövetett nyilvánvaló hibát vagy tévedést bírósági döntés bevárása nélkül, valamelyik városi vezető utasítására gyorsan korrigálták és a város alkalmazottainak felelőtlensége vagy a körülmények szerencsétlen összejátszása miatt befogott személyt szabadlábra helyezték. c) A rabtabellák és a perkivonatok közötti eltérések leggyakoribb oka azonban az ügyintézés lazasága, a nyilvántartások hiánya vagy számos hiányossága ebben az időszakban. A rabtabellákat többnyire a (várnagynak, hajdú-őrmesternek, foglárnak nevezett) börtönparancsnokok nyilvántartásai szerint állították össze, Ők azonban ritkán voltak íráshoz szokott és értő emberek, gyakran előfordult, hogy a pár hétre börtönbe került személyeket nem is vezették be a könyvükbe. A szabad királyi városok büntető-perkivonatainak összeállítása viszont a nótárius kötelességei közé tartozott, ők pedig — literátus, tollúkból élő emberek lévén — többnyire gondos munkát végeztek (bár negatív vagy pozitív előjelű kivételek mindkétfajta nyilvántartás vezetésénél előfordultak). E harmadik ok eredményeképpen fordulhatott elő Szegeden, hogy a magisztrátus 1770. július 14-én Horvát Ilonát tolvajlásért kétheti — már letöltött! — áristomra, tehát „a börtön szennyének" elviselésére, valamint a városból való kitiltásra ítélte — neve azonban az 1770-es II. félévi rabtabellában nem olvasható. Ugyanez (esetleg az a pontnál megjelölt ok) lehet a magyarázat arra is, hogy a bíróság által 1770. nov. 26-án elítélt 10 személy (5 tolvaj, 4 verekedő és 1 szajha) közül egynek a neve sem található a rabtabellában; de az október 13-án elítélt 16 személy közül is csupán egy szerepel a „börtönlakók" névsorán.

3 Ahol az ügyintézés gondosabb volt, ott természetesen kisebbek voltak a rabtabellák, illetve büntető-perkivonatok adatai közötti különbségek: 1775 első félévében Pest városának börtönében történetesen 89 rab „fordult meg", ugyanezen időszakban pedig a magisztrátus mint büntetőbíróság 96 személy ügyében hozott ítéletet, az eltérésnek pedig elsődlegesen az volt az oka, hogy a város szabadlábon védekező vádlottak ügyében is ítélkezett és amennyiben a marasz26