Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 2. szám - HÍREK - Szita László: Nemzetközi hadtörténeti konferencia Siklóson: 1987. augusztus 14–15. / 86–89. o.

A rendező szervek között találjuk a Baranya Megyei Tanács V. B. Művelődési Osztályát, amely az elmúlt évtizedben mindig önzetlen mecénása volt a Dél-Dunántúlon rendezett tudományos konferenciáknak. Mellette a Magyar Történelmi Társulat Dél-dunántúli Csoportja Elnöksége támogatásával nemcsak a régió tudományos életét, hanem országos intézetek és külföldi kutatóintézmények munkatársait is megnyerték. A tudományos konferencia bemutatása előtt utalni kell arra, hogy ünneplő és emlékező tömeg előtt leplezték le Nagyharsányban a csata 300. évfordulójára emelt emlékkövet és emléktáblát. Szépen illeszkedett a programba a nagyharsányi református templomban rendezett kiállítás, amely a XVII. sz. végi metszetekkel mutatta be a Harsány-hegy mellett vívott csata jeleneteit. Hasonlóképpen érdekes színfolt volt a konferencia közben bemutatott „Nagyharsány emlékezete" című dokumentumfilm. Noha a film közel sem élt azzal a lehetőséggel, amelyet a feltárt kép-, metszetanyag kínált, szép operatőri munkával népszerű áttekintést láthattak az 1686—1687. évi hadjárat történetéről. A tudományos konferenciára irányítva tekintetünket örömmel állapíthattuk meg, hogy a korszakkal foglalkozó hadtörténészek, turkológusok élgárdájából vállalkoztak előadásokra. A tudományos konferenciát dr. Végh Józsefné nyitotta meg a Baranya Megyei Tanács V. B. Művelődési Osztálya nevében, hangoztatva, hogy Baranya méltóképpen vette ki részét a jubileumi rendezvényekből. 1986-ban Siklós felszabadulásának 300. évfordulóján ugyanitt rendeztek tudományos konferenciát. Pécs volt vendéglátója a VII. Nemzetközi Oszmanisztikai Kongreszszusnak. A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottsága és a Magyar Történelmi Társulat Dél-dunántúli Csoportja nevében T. Mérey Klára, a történettudományok doktora köszöntötte a tudományos konferenciát, hangsúlyozva a levéltárak döntő szerepét mind a tudományszervező, mind a kérdést publikáló munkában. A kétnapos tudományos konferencia elnökéül Szakoly Ferencet, a Magyar Történelmi Társulat országos főtitkárát választották. Elnöki megnyitó előadásában, áttekintve a visszafoglaló háborúk történetét, hangsúlyozta, hogy szakítani kell a „kurucos" történelemszemlélettel, amely egyoldalúan ítélte meg a felszabadító hadjáratok történetét, annak pusztulást hozó jellegét domborítva ki. Szakály lebilincselő okfejtéssel világított rá a magyarság fejlődésében nagy szerepet játszó hadjáratokra, amelyek az ország gazdasági, a társadalom minden oldalú fejlődésének lehetőségeit teremtették meg. Az első referátumot Nagy Lajos orvos, kandidátus, helytörténész tartotta „A nagyharsányi csata" címen. A Budától—Belgrádig című kötetben kidolgozott tanulmánya alapján vázolta fel az 1686—1687. évi hadjárat történetét és a csata lefolyását. Vass Előd, az Országos Levéltár főlevéltárosa „Helyszíni jelentések a nagyharsányi csatáról" címen tartott előadásában az 1686. október és 1687 júliusa közötti időszak dunántúli hadi eseményeit vázolta fel. Figyelemre méltó az 1554—1687 közötti időszakról közölt, s a baranyai lakott helységek számszerű megoszlását mutató conscriptio alapján készített statisztikája, amely szerint a pécsi, mohácsi, szigetvári szandzsák lakott helyeinek csökkenése a másfél évszázados török megszállás hatását, következményeit mutatja. Farkas Gábor, a történettudományok kandidátusa, a Fejér Megyei Levéltár igazgatója „Budától — Belgrádig" című, s a konferencia napjára megjelentetett tanulmány- és dokumentumkötet bemutatására vállalkozott. Kiemelte a kötet forrásbázisának széles horizontját, amely a nyugat-európai levéltárakig 87