Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 2. szám - HÍREK - Stier Miklós: Városok és mezővárosok a pannon térségben a középkor kiteljesedésétől a török korszakig, XIII–XVI. század: "Mogersdorf" Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpózium, Graz, 1987. június 30–július 4. / 83–86. o.

* alapján három különböző rendszerhez sorolta a korai szlovén városokat: 1. a part menti városok alapjában az olasz szisztémához tartoztak, 2. a második csoport a krajnai, karintiai stájer kontinentális típus, 3. a harmadik csoport pedig Prekmurje révén a magyarországi városhálózathoz tartozott. Deák Ernő (Bécs) „Városkeletkezés és városforgalom a burgenlandi—nyugat-magyarországi térségben" című előadásában mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a várostörténet komplex kutatási terület, interdiszciplináris vizsgálatokat igényel. Nem elég a város keletkezését tisztán történetileg vizsgálni, hanem az írott forrásokat vallató történettudománytól a településföldrajzon keresztül a régészetig minden tudományágat meg kell szólaltatnunk. Ezért a várostörténésznek komparatív módszert kell alkalmaznia. Végkövetkeztetés: a nyugat-magyarországi városok fejlődése a nyugathoz képest lelassul, de ugyanakkor még a mezővárosok is egészen sajátos többletfunkciókkal rendelkeztek: katonai védelmi és vásár (piac) feladatokat együttesen láttak el. így a településminőség összetettebb, s a teljes jogú várossá fejlődés azokban az esetekben igazolható, ahol az egyedi és a régió feletti sajátosságok egyazon település esetén együttesen jelentkeztek. Josi-p Adamcek, a zágrábi egyetem tanára: „A szlavóniai városok és városias települések fejlődése a 13—16. sz.-ban" című előadásában az áru- és pénzviszonyok fejlődésének keretében vizsgálta a témát. Elemezte a városok, a mezővárosok, és a nagybirtokon fejlődő mezővárosok különbségeit. Ez utóbbiakat az előadás megkülönböztetett figyelemben részesítette, mert ezek adták belső Horvátországban a városias települések 70%-át a XV. században. A XVI. században ezek fejlődése torpant meg leginkább, ami mindenekelőtt bizonyos refeudalizációs tendenciák, főként a földesúri árutermelés erősödésének a következménye. Günter Cervinka, a grazi egyetem docense „Stájerország városfejlődése a korai újkorig" című előadásában azt hangsúlyozta mindenekelőtt, hogy a stájer városok esetében nem mutatható ki kontinuitás az antik városokkal, és vitatható az is, hogy ezek várak, ill. a IX—

XI. sz.-i grófsági központok körül alakultak volna. Ezzel szemben a XIII. sz.-i tartományi hercegi hivatalokkal szorosabb az összefüggés. A városok nagy része az utolsó Babenbergiek és főként II. Ottokár alatt keletkezett. A legtöbb stájer város kezdete zsidó településekre vezethető vissza, a piac, a vásár majd minden város előfutára. A stájer városok gazdasági hanyatlására a XVI. sz.-tól kerül sor, ennek okai: a nem városi kereskedelem és ipar konkurenciája, a városokon belül kialakult nemesi és egyházi tulajdonok, birtokok adómentessége, a sókereskedelem felszabadítása (1541, 1575), a tőke „szökése" elvándorláson keresztül, a tőke földtulajdonba fektetése, a kereskedelmi utak átrendeződése, a tőke koncentrációja a felnémet központokban. Kubinyi András, a történettudományok doktora (Budapest) „Vásároshelyek egy városmentes tájon" c. előadása bizonyos szálakon folytatta Szűcs Jenő előadását. Abból indult ki, hogy a középkori Magyarország délnyugat-dunántúli négy megyéjében, Vas, Zala, Somogy, Veszprém területén nem fejlődött egy teljes jogú város sem, pedig a táj az ország legsűrűbben lakott vidékei közé tartozott. Az átlagosnál azonban sűrűbb volt a piachálózat. (111 helységben tartottak biztosan vásárokat.) A vásártartó helyek nem estek feltétlenül egybe a több-kevesebb városi joggal rendelkező, latinul általában oppidumnak, németül Marktnak nevezett településekkel, ahol a kiváltságot a földesúr adta. Az oppidum és a vásártartás joga olyan módon függött össze, hogy a jelentősebb vásártartó falvaknak uraik oppidum kiváltságot adtak, vagy pedig oppidumaiknak jártak ki vásártartó jogot. Mindkettőre számos példa van. Az országosnál sűrűbb vásárhálózat részben földrajzi okokkal magyaráz84