Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 2. szám - MÉRLEG - Körmendy Adrienne: Urzednicy Wielkopolscy XII–XV wieku. Spisy = Nagy–Lengyelország tisztségviselői a XII–XV. században. Jegyzék. Wroclaw [etc.], 1985. / 79–80. o.

vonatkozó dokumentumok bibliográfiai ad itaival. Adatok birtokában megadja a jegyzék a választás, az átruházás, a lemondás, a temetés időpontját is. Ilyen ideális jegyzet a XVII—

XVIII. századra vonatkozóan gyakran elkészíthető, ritkábban a XVI. és a XV. századi hivatalviselőkről és csak ritka esetben a XIV. és a XIII. század tisztségviselőiről. A legkorábbi időkből egyedül az előfordulási dátumok jöhetnek számításba. Minden részhez a hivatalviselők betűrendes mutatója csatlakozik. A mutató alapja a vezetéknév, ha ez nem ismert, akkor a keresztnév, ritka esetben a ragadvány név. A jegyzék a következő adatokat sorolja fel: 1. származási hely vagy helyek és a keresztnév, 2. nemzetiségi hovatartozás, 3. a viselt hivatalok és tisztségek, 4. az alapvető biográfiai irodalom. „Nagy-Lengyelország tisztségviselői a XII—

XV. században", a „Hajdani Lengyel Köztársaság tisztségviselői. XII—

XVIII. század" című sorozat első kötetének („Nagy-Lengyelország — a Poznani és a Kaliszi Vajdaság") első füzete. Az egész sorozat Alicja Falniowska-Gradowska, Antoni Gajsiorowski, Waclaw Úrban, Tadeusz Wasilewski, Andrzej Wyczanski összetételű szerkesztőbizottság szakmai felügyelete alatt készül, a főszerkesztő: Antoni Gqsiorowski. A jelen füzet szerzői: Maria Bielihska, Antoni Gqsiorowski, Jerzy Lojko. A jegyzék összeállításánál a teljes kiadott forrásanyagot, valamint a földesúri bíráskodással kapcsolatos (és még kiadatlan) jegyzőkönyveket dolgozták fel. A jegyzék részletes hivataltörténeti elemzést nem ad, a bevezetésben mindig csak anynyit mond el, amennyi a jegyzék használatához szükséges. Közli viszont a legfontosabb hivataltörténeti és intézménytörténeti munkák bibliográfiáját. A „Lengyelország hivatalviselői" sorozatnak már a jelen, első kötete alapján nyugodtan elmondható, hogy az elkészült mű a levéltárosok, a hivatal- és társadalomtörténettel, oklevéltannal és genealógiával foglalkozó történészek, valamint a művészettörténészek számára nélkülözhetetlen, s eléggé nem értékelhető segédkönyv lesz. A megállapítás az egyetemes történelem vonatkozásában is érvényes. Körmendy Adrienne Az MM Vezetőképző Intézetében 1988. május 9—11. között került sor a tanácsi és a szaklevéltárak vezetőinek éves továbbképzésére. A résztvevők előadásokat hallgattak meg és konzultációkat folytattak társadalompolitikai és szakmai kérdésekről. A SZOT, a Szociológiai Intézet és az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának képviselői vezetésével megvitatták az érdekképviseleti szervek mai helyzetét, továbbá a politikai intézményrendszer korszerűsítésének kérdéseit. Élénk eszmecsere követte a levéltárügy szabályozási feladatairól, s ezen belül a kutatási korlátozások felülvizsgálatának tervéről szóló, az MM Levéltári Osztálya képviselői által tartott tájékoztatókat. Befejezésül a „Levéltárügy és levéltárak a korszakváltás évtizedében (1941—1950)" címmel készülő kiadvány szerzője, Balázs Péter számolt be kutatásainak eredményéről.