Levéltári Szemle, 38. (1988)
Levéltári Szemle, 38. (1988) 2. szám - DOKUMENTUM - Soós László: Erdély borászata Krémer Fülöp központi pincemester tapasztalatai alapján / 59–63. o.
által előidézett verseny közvetett hatással bír az utolsó bortermelőre is, minélfogva Erdély összes bortermelőinek érdekében áll mindent elkövetni, hogy nevezett intézmény fennálljon és felvirágozzék. Az Erdélyi Pinceegyletnek azonban jelentékeny nehézségek állnak útjában, melyek teljes felvirágzását nagymértékben akadályozzák. Elsősorban Erdély földrajzi helyzete folytán a külkereskedés csakis kelet felé, Oláh- és Törökországba űzhető előnnyel, de épp e két országban a kereskedés megbízhatatlan, a többi borpiacok pedig távol feküsznek Erdélytől, mi a versenyt a magyarországi bortermeléssel szemben felette megnehezíti. E versenynek mindamellett sikerrel fenntartása képezi az egylet fő feladatát. A külfölddel nevezetesebb forgalmat inkább veres borokkal lehet elérni, Erdély pedig veresbor készletével éppen nem dicsekedhetik, miáltal a pinceegylet ezen igen lényeges előnytől is elesik. Jó években vannak Erdélynek finom fajborai, minőkkel Magyarország nem rendelkezik, Leányka, Jom. Rizling, Sauvignon, Tramini, Cabernet stb. finom borok volnának egyedül hivatva a versenyre, ily finom borok forgalma azonban ma már igen csekély lévén, ez is számtalan nehézségekbe ütközik. Testes és részben jó zamatú asztali borai vannak Erdélynek a Nyárád, N. Küküllő és Maros mentén, úgy az erdélyi hegyalján is, csakhogy ezek ára szemben a magyarországi borok árával, felette magas, mi szintén nehezíti az Erdélyi Pinceegylet felvirágzását. A pinceegylet hanyatlásának oka, hogy a forgalom igényeinél nagyobb menynyiségben, magas árakon vásároltatott össze 1872-i és 1873-i stb. termésű rizling és egyéb borok, melyek most nagyrészt elvesztvén jellegüket, árban inkább csökkentek, mint emelkedtek. A nehézségek és akadályok leküzdésére elsősorban ajánlatos volna a borkészletet, "a forgalomhoz képest, valamint a borfajok sokféleségét összeházasítás útján redukálni, mi a folyó kiadásokat tetemesen alábbszállítaná. Miután a pinceegylet borszesz alkalmazása által a borok javításával nem foglalkozik, nem szabad üres, gyenge, savanyú borokat vásárolnia, hanem csakis olyanokat, melyek javításra nem szorulnak. Két-háromféle asztali bor mellett csak oly jellegű borok lennének áruba bocsáthatók, melyek címfelirataiknak tökéletesen megfelelnek, mert csak így lehetséges az erdélyi finom fajborok jövőjét biztosítani. Kolozsvár után Torda, Marosvásárhely, Gyulafehérvár, N. Küküllőmenti, felső és alsó Maros s az erdélyi Hegyalja borvidékeit utazva be Fekete Pál szőlészeti szaktanár kíséretében, általánosan tapasztaltam, hogy Erdélyben a házak alatt levő pincék mind hidegek, mi egyedüli oka ama panasznak, hogy az erdélyi borok hosszú idő alatt fejlődnek ki, pedig kevés áldozattal és szorgalommal az erdélyi pincék hőmérsékletét majdnem kétszer oly magasra lehetne emelni, miáltal a bor fejlődésére nézve lényeges előny volna elérhető. Az erdélyi pincék legnagyobb része hideg téli időben nem mutat 5 R fok felett meleget, pedig mint ismeretes, 5 R fokon alul már nem működnek az erjgombák, és így a bor egész télen át nem fejlődhetik, sőt maga a bor is teljesen kihűl, és csak jóval a melegebb idő beállta után melegszik fel anynyira, hogy újból működésbe léphetnek az erjgombák. A pincék mindenekelőtt kettős ajtókkal lennének ellátandók, a pinceablakokat pedig már ősszel, a hidegebb éjszakák beállta előtt belülről jó vastagon szalmával, kívülről pedig nyersszálas trágyával szükséges betömni, miáltal a pincében levő nyári magas hőfoknak nagy része megtartatván, a bor utánerjedése, fejlődése nem szűnhet meg, különösen akkor, ha az ajtók hideg időben nem tartatnak nyitva, s minél ritkábban nyittatnak ki. A házak alatt levő borpincék az erdélyi gazdaasszonyok kényelmére egyúttal zöldség, burgonya, édes- és savanyúkáposzta megőrzésére is használtatván, gyakran sok helyen a borkezelésnek ártanak ezzel, mert a sokféle szag összecsoportosulása — egyéb hátrányoktól eltekintve — visszariasztja a borvevőt is, pedig legtöbb helyt könnyű volna egy kis részt elrekeszteni a háziasszony használatára, szintúgy igen egyszerű lehetne egy részt erjesztőpince gyanánt is elrekeszteni, mivel e pincék többnyire boltívekre vannak építve. A szőlő feldolgozásánál a szőlőmalom Erdélyben is mindenütt előnyösnek mutatkozik, mit a dr. Knöpfler úrnál M. Vásárhelyt tartott mintaszüreten nyert bor is bizonyít, de a szőlőmalom használata helyenkint még hiányos, mivel nem mindenütt rendelkeznek elegendő edényekkel arra, hogy a mustot a szőlő héján kellő ideig tarthassák, ily esetekben félfenekű hordók alkalmaztathatnának kád gyanánt, melyeknek fenekei újra behúzva, alkalmasak a kisajtolt must felvételére is. Az erjedésre általában nagyobb gond lenne fordítandó, mi erjesztőpincék vagy -kamarák létesítése, vagy pedig a pincék hőfokának emelése által érhető el. Nagy haladást mutat fel Erdély a jeles külföldi fajborok honosításában, bár nem mindenütt fordíttatott kellő gond arra, hogy az egyes fajoknak megfelelő po61