Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 2. szám - Mraz, Henrike: A kamarai igazgatás kezdetei a Bánátban / 28–42. o.

HENRIKÉ MRAZ A kamarai igazgatás kezdetei a Bánátban Jelen tanulmány a bécsi egyetemen benyújtott disszertációm* második fejezete, amelyet 1984 decemberében zártam le. A munka azt tűzte ki célul, hogy a lehetőségekhez képest felhasználva az Österreichisches Staatsarchivban levő iratokat, átfogóan vizsgálja és feldolgozza a közigazgatás létrehozásának történetét a temesvári Bánátnak a császári seregek által 1716—1718 között történt felszabadítását követően. Teljes képnek kellene kialakulnia arról, milyen lépésekben történt a közigazgatás kialakítása, milyen központi hatóságok foglalkoztak ezzel, milyen új szervek jöttek létre, kiket bíztak meg ezzel a munkával, milyen döntési folyamatok zajlottak le és milyen egyedi kérdéseket kellett megoldani. A disszertációban tárgyalt időszak azonban csak rövid három esztendőt fog át: a felszabadítástól a helyi igazgatás felállításáig Temesváron. A forrásanyag főként az österreichisches Staatsarchív két osztályán, a Kriegsarchívban és a Hofkammerarchivban található. Ezek vették át annak a két hatóságnak az iratait, amelyek a közigazgatás kiépítését illetően illetékesek voltak: az Udvari Haditanácsét (Hofkriegsrat) és az Udvari Kamaráét (Hofkammer). A levéltári anyag feltárásánál e két központi hatóság segédkönyveinek rendszeres feldolgozásából, a protokollumokból és mutatókból kellett kiindulni. Az oszmán birodalommal tartósan fennálló hadiállapot idejére az ún. Feldakten c. sorozat is gazdag anyagot kínál, melynek egy lényeges részét a „Savoyai Jenő hadjáratai" („Feldzüge des Prinzen Eugen von Savoya") c. munka 16. és 17. kötetének kiegészítő füzeteiben szakszerűen kiadták. Ezekhez azonban még sok fontos irat járul, amelyek a térképgyűjtemény, az ún. Kanzleiarchiv és az ún. Neoacquistica iratai között találhatók. Időigényes és nehéz a Hofkammerarchivban levő források megközelítése. Itt az ún. Hoffinanz segédkönyveit kellett átnézni. Ebből kiderült, hogy a megfelelő iratokat különböző sorozatokba osztották szét: mégpedig a Banater Aktén, Hoffinanz Ungarn, Hoffinanz österreich, Siebenbürgen, Ungarisches Münz- und Bergwesen irataiba. Ezen felül az ún. Ungarische Gedenkbücher és a Geheime Finanzkonferenz jegyzőkönyvei is nagyon adatgazdagnak bizonyultak. Végül még a Haus-, Hof- und Staatsarchiv Ungarn állagából is előkerült kétcsomónyi irat. A feldolgozott forrásanyagot kiegészítésül Baróti Lajos regesztáival hasonlítottuk össze. Németből fordította: Gecsényi Lajos 28