Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 1. szám - Labádi Lajos: Csongrád megye szolgabírói hivatalainak működése, 1728–1944 / 11–22. o.

járási rangra. Az új járási beosztásban a települések hovatartozása a következőképp alakult:

4 — a szegedi járáshoz tartozott: Horgos, Tápé, Algyő, Kistelek község, KisHorgos, Kis-Körös, Szentpéter, Buzgány, Budsák, Homok, Sövényháza, Dócz, Hantház, Alsó-Pusztaszer, Felső-Pusztaszer, Sasüllés, Anyás, Tóhajlat szerződéses telep, Televény, Kőtörés, Homok, Percsora, Hantház, Pusztaszer, Kovázd-major; — a csongrádi járáshoz tartozott: Csongrád város, Mindszent község, Csany, Siróhegy, Dongér, Puszta-Szentgyörgy, Bánomhegy, Vidratorok, Fehértó, Baks, Felgyő, Elles szerződéses telep, Gyója, Felgyő, Máma, Tömörkény, Űj major, Böldi rév, Szegfű és Téglás csárda; — a vásárhelyi járáshoz tartozott: Vásárhely város, Sámson, Mártély szerződéses telep, Űj város, Szőlős, Földvár, Tompahát, Kenyere puszta; — a szentesi járáshoz tartozott: Szentes város, Szegvár község, Derekegyháza, ördöngös, Kórógy-Szentgyörgy, Mágocs, Lajosszállás, Lajostanya, Tompahát, Lászlótelek, Kiskirályság, Nagykirályság, Hegyes, Teés szerződéses telep. A megye (Szeged szab. kir. város nélkül) 135 149 főnyi össznépessége az alábbiak szerint oszlott meg: — szegedi járás 25 791 fő — csongrádi járás 34 382 fő — vásárhelyi járás 39 899 fő — szentesi járás 35 077 fő A járásbíróságok szervezésének megkezdésével jelentősen megváltozott a szolgabírák hatásköre. A szolgabírák eddigi igazságszolgáltatási hatásköre megszűnt, a továbbiakban csak a közigazgatási ügyekben intézkedhettek. Ettől kezdve beszéltek külön közigazgatási szolgabírókról és ún. törvénykezési szolgabírókról. (A törvénykezési szolgabírák a járásbíróságok felállításáig, 1850 szeptemberéig működtek.) A közigazgatási szolgabírák feladat- és hatáskörét az 1850. szept. 13-án kelt belügyminiszteri rendelet szabályozta. Ez ismételten kimondta, hogy az országban a politikai közigazgatás legalsó osztályát a járások képezik, élükön a közigazgatási szolgabírákkal. A rendelet értelmében: „A járási hatóságok legközelebb a megyefőnökök alá rendeltetvén, s közigazgatási járásaikban a politikai közigazgatásnak a megyei hatóságok részére fenn nem tartott minden ügyeire nézve az első végzésű hatóságot képezik." Kimondta, hogy a politikai közigazgatási hatóságok elöljárói kötelesek a föléjük rendelt hatóságok meghagyásait és rendeleteit pontosan és gyorsan teljesíteni. Kötelesek gyakori beutazások által a reájuk bízott hivatal vidék állapota, szabályszerű igazgatása felöl meggyőződni, s minden fontosabb eseményről elöljáróikhoz jelentést tenni. A politikai közig, hatóságnál alkalmazott egyének azon hatóság hivatalhelyén tartoznak állandóan lakni, melynél őket alkalmazták. A politikai közigazgatási hatóságok hatásköréhez tartozik általában: „...a törvények kihirdetése és végrehajtása, s a közbátorság, rend és csend fenntartása s helyreállítása felöli gondoskodás, hivatalvidékök terjedelmében". A politikai orgánumok hatásköre — a fennálló szabályok által kijelölt határok között — magába foglalja különösen: „ ... a népesség nyilvántartását, az államtani adatok kitudását és egybeállítását, nemkülönben a születési, házassági és halálozási lajstromok fölötti őrködést, a hadsereg kiegészítésére, élelmezésére és beszállásolására szolgáló közremunkálást és az előfogati ügyet; a csendőrség és egyéb őrtestek alkalmazását; az útlevél-, hon- és idegen ügyet; az ipar- és kereskedelem ügyeket, az egészségügyet; a községi ügyek s a helybeli rendőrségre vonatkozó minden intézetek s rendelkezések fölötti őrködést; az egyházi, iskolai és alapítványi ügyeket; a jótékony, nyilvános intézetekre való felügyelést, a fogházak 13